Az orosz fél azért hirdetett moratóriumot, mert a hidegháború idején kidolgozott és rég elavult szerződés átdolgozott változata nyolc éve nem léphetett életbe a NATO-államok különféle követelései miatt. Moszkva azonban eleve hangsúlyozta, hogy továbbra is kész a CFE kérdésében a párbeszédre.
Az 1990-ben aláírt CFE-szerződés lényegében két katonai tömb - a NATO és az akkor még létező Varsói Szerződés Szervezete (VSZ) - közötti viszonyt szabályozta, felső határokat állapítva meg a hagyományos fegyverekre, de a Szovjetunió és a VSZ eltűnésével, s néhány korábbi VSZ-állam NATO-csatlakozásával, az orosz fél szerint a szerződés értelmét vesztette.
Szergyukov elmondta: Moszkva és Washington háromszintű együttműködési rendszert alakít ki a rakétapajzs kérdésében való együttműködésre. A rendszer szakértői csoportokból, továbbá a vezérkari főnökök, illetve a védelmi miniszterek szintjén tartandó tárgyalásokból áll. Szergyukov ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Oroszország érdekelt a megbízható légvédelmi rendszer kialakításában, de hozzátette, hogy továbbra is vannak elvi jellegű nézeteltérések a kérdésben, s ezek közül első helyen azt nevezte meg, hogy Washington szerint a globális rakétapajzs nem Oroszország ellen irényul, Moszkva szerint viszont igen. Szergyukov kijelentette: Oroszország térítés ellenében kész rendelkezésre bocsátani katonai szállító repülőgépeit az Afganisztánban lkévő koalíciós csapatoknak szánt szállítások céljaira, s hogy erről a francia féllel is tárgyalt már.
Az orosz miniszter arról is szólt: Moszkva ellenzi, hogy a kalózkodás elleni harcot folyamatosan Washington vezesse, és javasolja, hogy vezessenek be rotációt. Úgy vélte, mindkét fél érdeke az e célra fordított költségek leszorítása, s ma mindez részben azért kerül olyan sokba, mert mindkét fél megteszi ugyanazon lépéseket. Végül ezzel kapcsolatban azt mondta, törekedni kell a kalózok bíróság elé állítását célzó mechanizmusok kidolgozására.
Egy kérdésre válaszolva elmondta: a - Grúziától elszakadt és Moszkva által függetlennek elismert - Abházia és Dél-Oszétia területén elhelyezett orosz katonai bázisok lehetővé teszik egy esetleges újabb grúz támadás visszaverését öt napnál rövidebb idő alatt.
