Nemcsak szerepelni, mondani is kellene valamit – mire mennek Orbánék a Digitális Pótcselekvési Programmal?
Kit céloznak, mire lehet elég mindez? Melyik választói réteg kezét látszik végleg elengedni a Fidesz?
A dokumentum méltatja, hogy Magyarországon kiterjesztették az antidiszkriminációs jogalkotást, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság szankciókkal élt a nemzeti kisebbségekhez tartozókkal szembeni diszkrimináció miatt. A romákat illetően azonban szóvá teszi a jelentés, hogy ismertté váltak rendőrök részéről megnyilvánuló, nem megfelelő bánásmódról tanúskodó esetek is.
"Tekintettel az intolerancia légkörére, amely növekvőben van a magyar társadalom egy részében, a (strasbourgi jelentéstevő) Bizottság felszólítja a hatóságokat, hogy tevékenyen lépjenek fel a kultúrák közötti párbeszéd érdekében, és küzdjenek az intolerancia minden formája ellen, beleértve a médiát és a politikai közbeszédet is" - olvasható a jelentésben. Az Európa Tanács azt ajánlja, hogy vizsgálják felül a rasszista beszéd, illetve gyűlöletbeszéd jogi szankcióit, a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása mellett.
A jelentés megállapítja, hogy a magyar hatóságok ambiciózus cselekvési tervet indítottak el a romák lakhatásának, foglalkoztatási helyzetének, oktatásának és egészségügyi ellátásának javítása érdekében. Strasbourg szerint azonban több erőfeszítésre van szükség, elsősorban az oktatás területén. Az Európa Tanács úgy látja: bár fejlett kisebbségi képviseleti rendszer működik Magyarországon, sürgősen meg kellene teremteni annak az intézményi kereteit, hogy a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletet kapjanak a magyar parlamentben is.
