Obama a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítését felülvizsgáló, New Yorkban rendezett ENSZ-konferencia szerdai utolsó napján felszólalva elmondta: Washington a jövőben kevesebb pénzt költ majd a fejlődő országok alapszintű segélyezésére, azok fejlődését inkább diplomáciai eszközökkel, kereskedelemmel, befektetési politikával és egyéb eszközökkel kívánja előmozdítani.

Az amerikai kormány megköveteli majd, hogy az Egyesült Államok és az általa segélyezett országok számoljanak el a támogatással - tette hozzá. "Egyszerűen fogalmazva, az Egyesült Államok ezentúl másként bonyolítja le az üzletet" - mondta Obama, a mintegy egyéves erőfeszítéssel kidolgozott Globális Fejlesztési Programot ismertetve. Ez az első ilyen jellegű amerikai kormányzati projekt.

MTI/EPA

Obama leszögezte, hogy a szegény országok segélyezése az USA kül- és biztonságpolitikai érdeke, mert Washingtonnak cselekvőképes partnerekre van szüksége a globális problémák és a helyi konfliktusok kezelésében, valamint a nemzetközi bűnszövetkezettekkel szembeni fellépésben - de egyúttal virágzó és importképes gazdaságokra is az amerikai export növeléséhez. Mint mondta, a fejlesztési támogatás célzottabbá válik, mert egyik fő célja, hogy elősegítse a feltörekvő gazdaságok következő generációjának kialakulását.

Az új amerikai stratégia a növekedést leginkább elősegítő új technológiák innovációk támogatására összpontosít majd, de egyúttal kulcseleme lesz a korrupció elleni harc, valamint a politikai és a gazdasági élet demokratizálódásnak előmozdítása is. Washington ezentúl célzottan elsősorban azokat a régiókat és térségeket kívánja támogatni, ahol a legnagyobb esélyt látja az előrelépésre.

Obama rámutatott, hogy a segélyezés önmagában nem egyenlő fejlődéssel. Mint mondta, a szegénységből a prosperitás irányába történő fejlődéshez ennél többre van szükség. Az amerikai elnök hangsúlyozta: meg kell szüntetni a szegény országoknak a segélyezéstől való függőségét. Az elnök arra is rámutatott, hogy az USA továbbra is a világ legjelentősebb segélyezője marad és a jövőben sem hagyja cserben azokat az országokat, amelyeknek életmentő segítségre van szükségük.

MTI/EPA

Az Oxfam nemzetközi segélyszervezet reagálásában úgy vélte, hogy Obama beszéde tisztázta a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos amerikai álláspontot. Több fejlesztési szakértő korábban bírálta az Obama-kormányt, amiért nem vállalt vezető szerepet a fejlesztési kérdésekben.

Nick Clegg brit miniszterelnök-helyettes felszólalásában leszögezte: a fejlődő országoknak meg kell érteniük, hogy nem kapnak biankó csekket. Clegg mindazonáltal elismerte, a brit gazdaság mostani nehézségei nem hasonlíthatók más országok "szörnyű kínjaihoz és nélkülözéséhez".

Az állam- és kormányfők részvételével rendezett háromnapos ENSZ-értekezlet résztvevői áttekintették a 2000-ben a mélyszegénység felszámolása érdekében kitűzött, 2015-ig megvalósítani kívánt célok teljesítésében elért eredményeket. Az értekezlet a már korábban egyeztetett zárónyilatkozat elfogadásával zárult, amelyben a 192 ENSZ-tagállam fokozott erőfeszítéseket ígért a millenniumi fejlesztési célok valóra váltása érdekében. Jóllehet a kínai és az indiai gazdaság erőteljes növekedése minden bizonnyal elősegíti majd, hogy a világban felére csökkenjen a szegénység, a tanácskozás végén olyan benyomás alakult ki, hogy mind a nyolc fejlesztési cél - a szegénység felére csökkentése mellett az oktatás előmozdítása, a nemek egyenlőségének és az anyák egészségének a biztosítása, a gyermekhalandóság, az AIDS és a malária elleni küzdelem, valamint a környezet védelme - nem fog maradéktalanul megvalósulni.

Számos vezető a gazdag országok szemére vetette, hogy nem tartják be a segélynyújtásra tett ígéreteiket. Ven Csia-pao kínai kormányfő például kijelentette: hasznosabb egy vekni kenyeret adni, mint üres ígéreteket tenni. Leszögezte, hogy a fejlett országoknak teljesíteniük kell ígéreteiket, a segélyezésnek önzetlennek kell lennie, nem köthető feltételekhez.