"Egy lépés előre, majd sasszé oldalra. A romák ügyében az Európai Bizottság kettészakadt az uniós szerződéseket betartató szerepe és azon politikai törekvése között,  nehogy hátba szúrja Nicolas Sarkozyt" - hangsúlyozta a konzervatív Le Figaro.

Szerdán Brüsszel felszólította a francia hatóságokat, hogy október 15-ig ültessék át a francia jogrendbe a mozgásszabadságot biztosító európai előírásokat, de gyakorlatilag lemondott arról, hogy a cigányok tömeges kiutasítása miatt diszkrimináció címén eljárást indítson, ami "sokkal inkább politikai és kínos figyelmeztetés lett volna" Párizsnak - emlékeztetett a lap. A francia kormány megkönnyebbülten fogadta a döntést: "Semmilyen eljárás nem lesz és ami lényeges Brüsszelnek, megőrizte a tekintélye látszatát" - mondta a lapnak névtelenül egy francia diplomata, utalva arra, hogy alig két hete az illetékes uniós biztos még szégyenteljesnek nevezte a francia kormány fellépését. 

A Le Figaro úgy véli, Barroso úgy akarta a tüzet eloltani, hogy jogi területre terelte a kérdést, amit szerinte nem szabad átpolitizálni. A Le Monde szerint a békülékenyebb hangvétel ellenére az Európai Bizottság nem adott teljesen igazat Párizsnak: politikai kompromisszum született, de nem elhanyagolható az, hogy annak ellenére, hogy a figyelmeztetést  a mozgásszabadságot biztosító európai előírások betartására más uniós tagállam is megkaphatta volna, az Európai Bizottság külön kezeli a francia esetet.

A lap szerint elsősorban a francia kormány ellen hevesen kikelő biztos, a francia kormány politikájának diszkriminatív jellegéről meggyőződött Viviane Reding  és az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso között jött létre kompromisszum, mivel ez utóbbit csak azt izgatta, hogy ne vesszen össze Nicolas Sarkozyvel. "Az utóbbi napokban Párizs megértette a bizottsági elnökkel, hogy egy kötelezettségszegési eljárást hadüzenetként fog értelmezni" - fogalmazott a liberális újság.

"A bizottság elnökének környezete néhány napja világosság tette, hogy a romák elleni francia eljárás jogi vizsgálata az alapjogok európai chartája és az európai állampolgárok mozgásszabadságának tekintetében azért is kényes a  diszkrimináció szempontjából, mert ez az első ilyen vizsgálat egy uniós tagállammal szemben. A francia kormány a maga részéről viszont azzal érvelt hogy az 550 felszámolt illegális telep kétharmada a francia állampolgárságú vándorló életmódot folytatókat, és nem a kelet-európai romákat érintette. Az érvelést Brüsszel komolyan vette Vivane Reding kétkedései és annak ellenére, hogy a civil szervezetek vitatják ezeket az adatokat" - írta a Le Monde.