"A magyar kormány új hiánycsökkentő intézkedéseit Orbán (Viktor) miniszterelnök két nappal azután jelentette be, hogy pártja, a Fidesz a demokrácia szabályai betartásának már a látszatáról is lemondva az általa létrehozott, teljhatalmú sajtófelügyeleti szervet saját embereivel foglalta el. Bár nem valószínű, hogy a két esemény időbeni egybeesését megtervezték, a két dolog között szoros összefüggés van" - vélekedik Peter Morvay, a szerző. Úgy véli: az energetikai és távközlési cégek, valamint az üzletláncok további rendkívüli megadóztatása leginkább arra szolgál, hogy a kormány továbbra is elkerülhesse a reformokat és a takarékoskodást, amelyek bizonyára nem növelnék népszerűségét annyira, mint a köznép által gyűlölt nagy cégek megbüntetése.

Szerinte ugyanez érvényes a nyugdíjrendszer második pillérének tervezett likvidálására is. A magánnyugdíjpénztárak létrehozása a közkiadások egyetlen jelentős reformja volt mindeddig, és paradox módon még a szocialista Horn-kormány vezette be azt a kilencvenes években. "A sajtó (ahogyan a számvevőszék, az alkotmánybíróság, az ügyészség stb.) elfoglalása jelzi: Orbán világosan látja, hogy a rendkívüli adók a problémákat nem oldják meg, és hatásuk gyorsan elillan. Sőt, azt is tudja, hogy autoriter lépései hosszabb távon ronthatják a helyzetet" - írja Morvay.

"Ha a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, valamint az antikapitalista és nyugatellenes retorika miatt megindul a külföldi tőke elvándorlása, akkor fontos lesz, hogy (a kormánynak) legyen eszköze az állami médiumok ellenőrzésére és a magánmédia megfélemlítésére, hogy rajtuk keresztül kimoshassa a választók agyát, és a felelősséget a nehézségekért a mindenféle sötét, a magyar nemzetet gyűlölő erőkre háríthassa, a külföldtől kezdve egészen a hazai, nem nemzeti elemekig" - olvasható a kommentárban. "Mindezzel a Fidesz időt akar nyerni, arra számítva, hogy valami csoda folytán sikerül beindítania egy erős gazdasági növekedést, amely olyannyira megnöveli az állam bevételeit, hogy már nem lesz szükség a takarékosságra, és lesz elég pénz a választók megvételére" - véli a szerző.

"A probléma azonban az, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés legnagyobb gátja éppen a drága és átláthatatlan állam. Ennek megreformálása nélkül minden növekedés szintén csak átmeneti lesz. Ezen a hasznos, de felületes változások, mint például az egykulcsos adó bevezetése - amelyet egyébként Orbán és társai a közelmúltig igazságtalannak minősítettek - semmit sem változtatnak" - írja. "Szlovákia számára ebből a legnagyobb tanulságot talán Robert Fico legutóbbi ötlete jelenti, miszerint az állam a spórolást szintén a bankok külön megadóztatásával kerülje el. Nyilvánvaló, hogy milyen politikai szövetségbe tartozik volt miniszterelnökünk, és ki a tanítómestere. Ez azonban néha fordítva is működik, a nyugdíjrendszer második pillérének megszüntetését Orbán szlovákiai elvtársától leshette el" - záródik a Sme kommentárja.