A kudarc egyik oka, hogy az eljárások lépten-nyomom a kormány által korábban teremtett jogi akadályokba ütköznek. A másik az, hogy háborús környezetben rendkívül nehéz összegyűjteni a terhelő bizonyítékokat.

Az igazságügyi minisztérium a hét elején bejelentette, hogy nem emel vádat emberölés miatt Andrew J. Moonen, a nevét azóta Xe Servicesre változtatott Blackwater fegyvermestere ellen, aki 2006. december 24-én lelőtte az iraki alelnök egyik testőrét. A nyomozás folyamán szövetségi ügyészek és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei többször is kiutaztak Bagdadba, hogy kihallgassák az eset iraki szemtanúit.

A Moonen-ügy csak az utolsó a Blackwater ellen indított eljárások kudarcának sorozatában. Szeptemberben egy virginiai esküdtszék képtelen volt ítéletet hozni két korábbi Blackwater-alkalmazott gyilkossági perében. A zsoldosok ellen két afgán polgári személy meggyilkolása miatt emeltek vádat. A múlt évben ejtették a vádat a Blackwater azon emberei ellen, aki 2007 szeptemberében 17 civil életét oltották ki a bagdadi Niszúr téren.

A felelősségre vonás egyik legfőbb akadály az a mentesség, amelyet a szövetségi kormány alkalmazottjai (a nagykövetségek biztonsági szolgálatának munkatársai) a helyszínen biztosítottak számukra.

A követségi biztonságiak - még az FBI bekapcsolódása előtt - az úgynevezett Garrity-figyelmeztetés jogi intézményével éltek, amelynek értelmében a gyanúsítottakkal közölték, hogy elveszítik állásukat, ha nem vallanak az incidensről, viszont biztosították számukra, hogy mentesüljenek minden felelősségre vonás alól azzal kapcsolatban, amit elmondanak. Moone és a Niszúr téri lövöldözők is ilyen garanciában részesültek, ami rendkívüli módon megnehezítette a felelősségre vonást.

A vádlottak emellett mindhárom esetben önvédelemre hivatkoztak. Ennek indokoltságát megkérdőjelezni háborús körülmények között, amikor különböző céllal rengetegen viselnek fegyvert, csak rendkívül indokolt esetben lehet. A Blackwater fegyveresei emellett, több más zsoldos-céggel ellentétben az amerikai külügyminisztériummal és nem a Pentagonnal szerződtek le. Amíg a védelmi minisztérium alkalmazásában álló személyek esetében egyértelmű a területen kívüli katonai joghatóság illetékessége, addig a diplomáciai tárca esetében ebben a kérdésben joghézag áll fenn.

Egyébként éppen a bagdadi Niszúr téri mészárlás indított arra 20, háborús konfliktusokra szakosodott biztonsági céget, hogy kidolgozzon egy nemzetközi önszabályozó kódexet, amelyet november 9-én, Svájcban írnak majd alá - jelentette a The Wall Street Journal. A lap nem nevezi meg az érintett vállalkozásokat, de úgy tudja, hogy a brit és az amerikai kormány, valamint egyes emberi jogi szervezetek is véleményezték. A szabályzat egyebek mellett ígéretet tesz az emberi jogok tiszteletben tartására és a civil áldozatok minimalizálásra. A háborús övezetekben aktív biztonsági cégek tevékenységét a közelmúltban számos súlyos bírálat érte. Az amerikai szenátus egy vizsgálata például nemrégiben megállapította, hogy egyes magán őrző-védő vállalkozások Afganisztánban olyan helyi hadurakkal szerződtek le, akik szoros kapcsolatban állnak a tálibokkal.