A Cerro tökéletes kúpjának csúcsa 4800 méterre magasodik, uralja a 4060 méteren fekvő, 160 ezer lakosú Potosi városát. A kopott településen élők számára ma már csak nosztalgikus legenda, hogy városuk a 16. században Észak- és Dél-Amerika leggazdagabbja volt. Sokezer kényszermunkára ítélt indián feláldozása árán annyi ezüstöt termelt, amennyiből az egykori szólás szerint "hidat lehetett volna verni Potosiból Spanyolországba".

A várost e korszakának emlékei - a koloniál stílusú épületek, a pénzverde - alapján felvették az UNESCO világörökség-listájára. Ám a Cerro Rico, avagy kecsua nyelven Sumaj Urqu (fenséges hegy) imponáló óriása valójában inkább ementáli sajthoz hasonlítható, nem kevesebb mint 600 bánya üregeit rejti magában, és ezek közül 120 ma is működik. Főleg ezüstércet bányásznak benne, de cink-, ón-, ólom- és rézérc is található az évszázadok során anarchikus összevisszaságban megnyitott bányákban.

"Olyan, mint egy lassan lepergő homokóra, apránként fogy el" - mondja Celestino Condori, a Potosiban működő állampolgári bizottság (Comcipo) elnöke, a szervezet célja a bányászati tevékenység szabályozása és a "fenséges hegy" megőrzése. A hegy felszínén tucatnyi újkeletű földcsuszamlás és beomlás jelei láthatók. Számtalan más hasonló eseményre a Cerro mélyén, a 91 kilométernyi földalatti járatokban került sor, nem is mindegyiket tartják számon. Augusztusban háromhetes általános sztrájk bénította meg Potosit, blokkolva mintegy száz külföldi turistát. A résztvevők egyik fő követelése a Cerro megóvása volt. A hatóságok ígéretet tettek a kérdés tanulmányozására.

A hivatalosságok magatartása azonban egyre inkább irritálja a helyieket, különösen akkor, amikor azt látják, hogy Evo Morales elnök hősként ünnepli Carlos Mamanit, aki bolíviai létére egyike volt a beomlott chilei bányából nemrég kimentett 33 bányásznak. "Amikor szóba kerül, hogy beomolhat a Cerro, hogy életünk veszélyben van, mit tesz a kormány?" - kérdi Julio Quinones, a térség bányaipari szervezeteit tömörítő Fedecomin elnöke. "Amikor ilyen beomlás Potosiban vagy Bolívia más körzeteiben következett be, az elnök soha nem jött el" - fűzi hozzá.

Az FSTMB szakszervezeti központ szerint Bolíviában hetente háromszor történik többé-kevésbé súlyos bányaszerencsétlenség. 2009 óta 21 bányász vesztette életét a Cerro Riconál, ahol a legkülönbözőbb bányák működnek. 12 ezer bányász dolgozik a hegy mélyén, köztük - bár ezt a törvény tiltja - mintegy száz gyermek. "Öt évszázad alatt a Cerroban nyolc szintet aknáztak ki, ezek mindegyike mintegy 30 méter mélységű, de becslések szerint még tíz szint rejthet magában kincseket" - mondta el az AFP-nek Arnulfo Gutierrez, a tartományi kormány bányaügyi titkára.