Kompromisszummal lezárult az EU-csúcs

Azt azonban kizárták - szögezte le a záró sajtótájékoztatón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke -, hogy a pénzügyi fegyelmet súlyosan megsértő tagállamoktól ideiglenesen akár az uniós szavazati jogot is meg lehessen vonni. A szerződéses változtatásokat a ratifikációval együtt 2013 közepére - a jelenleg működtetett ideiglenes válságkezelő rendszer kifutásáig - el kell végezni. A módosítások tartalmáról Van Rompuy konzultál a tagországokkal, majd a most decemberi csúcstalálkozón hivatalosan is döntenek a jogalkotási folyamat megindításáról.

Orbán Viktor miniszterelnök a találkozót követően tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: a nemzetközi gazdasági válság utáni Európát a régi szabályok alapján nem lehet működtetni. Mint mondta, mindenki szerette volna elkerülni, de az új kihívásokat a régi szerződés alapján nem lehet megoldani, ezért van szükség a most elhatározott alapszerződés-módosításra.

Beszélt arról is, hogy a szerződésmódosítás mindig hordoz magában kockázatokat, de igazi siker is csak kockázatvállalással érhető el. Hozzátette, Brüsszelben arra sürgette kollégáit, hogy mindenki előre tisztázza, hogyan kívánja végrehajtani a módosítást. A válság utáni Európa akkor lesz versenyképes, ha sikerül legalább olyan hatékonyan munkát adnia a polgárainak, mint az unióval rivalizáló országok vagy országcsoportok - vélte a magyar kormányfő.

Mint mondta, arra is fel kell készíteni a kontinenst, hogy újabb válságok ne következzenek be. A válság utáni gazdaságpolitikák nem maradhatnak olyan koordinálatlanok, mint a krízis előtt voltak, ezért - a tagállamok nemzeti szuverenitását nem megsértve - össze kell hangolni a gazdaságpolitikákat. Léteznie kell továbbá egy állandó válságkezelő mechanizmusnak, amelyhez "nyúlni lehet, ha a baj bekövetkezik". A csúcs következtetései közé tartozik továbbá az is, hogy helyre kell állítani a felelősség elvét is. Kell lennie tehát egy szankciórendszernek, amely azt a célt szolgálja, hogy a felelőtlen magatartásukkal újabb és újabb bajt előidéző államokat a kellő időben meg lehessen állítani.

Orbán Viktor megerősítette, hogy a csúcstalálkozón előkerült a nyugdíjreformok államháztartási deficitbe való beszámításának kérdése. Ezt eredetileg kilenc kelet- és közép-európai tagállam vetette fel, de Magyarország most kikerül ebből a körből, mert a hárompilléres nyugdíjrendszerből visszalép a kétpilléres rendszerbe. Hozzátette, ezzel együtt a kormány - a közép-európai szolidaritás okán - továbbra is támogatja a nyugdíjreformok beszámítására vonatkozó törekvést.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, sok ígéretet kapott arra nézve, hogy Horvátország csatlakozása, illetve a további bővítés a szerződésmódosítás miatt nem szenved késedelmet. "Harcolunk a horvát tagságért, harcolunk azért, hogy Európa ... további bővítéseket is vállaljon" - fogalmazott a miniszterelnök.

A kormányfői találkozó második napján az EU és külső partnerei közötti küszöbönálló csúcsértekezletek előkészítésével foglalkoztak. Az unió novemberben az Egyesült Államok és Ukrajna, decemberben pedig Oroszország vezetőjével is tárgyalóasztalhoz ül. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy a kormányfői értekezlet ezentúl rendszeresen foglalkozik a külső partnerekkel tartandó találkozókkal. Ezt az uniós fórumot jobban be kívánják vonni a külpolitikai döntésekbe, mert ez a legjobb módja, hogy kellő hangsúlyt kapjanak az uniós határokon kívülre szóló üzenetek - fogalmazott. Nicolas Sarkozy francia elnök a találkozó eredményei közül azt emelte ki, hogy a pénzügyi válságkezelésre vonatkozó döntések egyhangúlag születtek, azaz minden tagállam mellettük szavazott.

Angela Merkel német kancellár az újonnan létrehozandó válságkezelő mechanizmussal kapcsolatban kiemelte, hogy abban a magánszektor is szerepet kap. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy Magyarország januárban kezdődő féléves elnöksége az Európai Unió élén sokkal izgalmasabb lesz, mint korábban gondolni lehetett, mert az eredetileg összeállított témák mellett az asztalra kerültek olyan aktuális kérdések is, mint a tagországok közti gazdasági koordináció, a 2020-ig tartó stratégiai elképzelések vagy egy esetleges kormányközi konferencia a most elhatározott szerződésmódosítás miatt. Hozzátette: a következő félév rendkívül fontossá nőtte ki magát, így a magyar elnökséget kiemelt figyelem is övezi majd. Megismételte, hogy jól együtt kell működni a jelenlegi belga és a magyart követő lengyel elnökséggel is.