Kan Naoto japán miniszterelnök "nagyon sajnálatosnak" minősítette a történteket. Maehara Szeidzsi japán külügyminiszter tiltakozása jeléül a minisztériumba kérette Mihail Belij tokiói orosz nagykövetet. Utóbbi azt hangsúlyozta, hogy Moszkva a belügyének tekinti a kérdést. Egy meg nem nevezett orosz külügyminisztériumi forrás szerint, amelyet az Interfax idézett, Oroszország "nem érti a japán fél reagálását, hiszen az orosz álláspont ugyanaz maradt, semmit sem változott".
Medvegyev személyében orosz államfő először kereste fel a vitatott területet: az elnök a Hokkaidótól alig 16 kilométernyire lévő Kunasir szigetet ejtette útba vietnami látogatásáról hazatérőben - jelentette Horváth Júlia, az MTI moszkvai tudósítója. Japán vezetők jó előre tiltakoztak az orosz elnök kurili látogatása ellen szeptemberben, amikor annak terve nyilvánosságra került, de Moszkva keményen elutasította a kifogásokat.
Medvegyev az indoklás szerint azért látogatott Kunasirra, hogy tájékozódjon a Kuril-szigeteken élő emberek életszínvonaláról és körülményeiről, s ennek jegyében felkeresett egy geotermikus erőművet, egy halfeldolgozó üzemet és néhány építkezést, továbbá meglátogatott egy kétgyermekes családot, és tájékozódott arról, hány tévécsatorna fogható, s a felkeresett üzemekben megoldást ígért a felsorolt problémákra. Végül betért egy élelmiszerboltba, és több száz rubelért vásárolt sózott halat. Csak akkor érkezett egy vevő, amikor az államfő már távozóban volt. Az illetőből az első kérdésre ömlött a panasz, egyebek között azt kifogásolta, hogy kevés az orvos.
A szovjet időkben elhanyagolt szigetek fejlesztésére az orosz kormány 2006-ban fogadott el átfogó tervet, amelyben még csak tervezetként szerepelt például az áramhiány kiküszöbölése geotermikus erőművek építésével. Medvegyev pár órás látogatása során hangsúlyozta: Oroszország továbbra is költeni szándékozik a Kuril-szigetek fejlesztésére, hogy javuljanak az ott élő emberek életkörülményei, mert Moszkva érdeke az, hogy minél kevesebben vándoroljanak el onnan.
A Kamcsatka és Hokkaido között 1300 kilométer hosszan húzódó, 56 szigetből és lakatlan sziklából álló szigetcsoport négy szigetének - Iturup, Kunasir, Sikotan és Habomai - rendezetlen kérdése a legfőbb oka annak, hogy a két ország a második világháború óta nem kötött békeszerződést. A Szovjetunió a második világháború utolsó heteiben, már a japán kapituláció bejelentése után foglalt vissza Japántól területeket - Szahalin déli részével együtt -, de elfoglalt négy olyan déli szigetet is, amelyek a többitől eltérően sohasem tartoztak Oroszországhoz, s amelyek főként ásványi kincseik és a környező vizek halbősége miatt fontosak. Noha a status quót nemzetközi szerződések is rögzítik, Japán a négy szigetet saját Északi Területeinek tekinti.
