A francia Areva csoport La Hague-i üzeméből tizenegy különleges konténerben szállítanak 123 tonna nukleáris hulladékot a németországi Gorlebenbe tárolás céljából. A hulladék német atomerőművekből származik, és az Areva üzemében dolgozták fel újra. A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet szerint minden egyes tartály annyi sugárszennyeződést tartalmaz, mint amennyi az 1986-os csernobili katasztrófánál felszabadult.

A konténerekről Castornak is nevezett vonat meglepetésre nem Berg városnál, hanem a Strasbourgot és Kehlt összekötő, a Rajnán átívelő hídon kelt át szombat délután néhány perccel két óra előtt, hogy elkerülje a tiltakozók blokádját. Bergnél mintegy ezer atomellenes aktivista várta a vonatot, amely így is mintegy kétórás késésben volt, miután a normandiai Caen város közelében a Sortir du Nucléaire (Kiszállás az atomenergiából) elnevezésű szervezet néhány aktivistája a sínekhez láncolta magát, és így megállította a szerelvényt. 

Németországban is várhatóan tüntetők tízezrei tiltakoznak majd a szerelvény 1000 kilométer hosszú útvonalán, és mintegy 16 ezer rendőr vigyáz arra, hogy zavartalan legyen útja. A legnagyobb megmozdulás a Gorleben közelében fekvő alsó-szászországi Dannenberg településen várható, ahova a Castor-vonat várhatóan hétfőn érkezik meg. A szervezők közlése szerint szombatra már kereken 50 ezer tüntető gyűlt össze Dannenbergben.

A Greenpeace és a Sortir Du Nucléaire egyaránt szoros figyelemmel követi a vonat útját. Azt állítják, hogy soha nem szállítottak ilyen erősen sugárzó szállítmányt, amit Anne Lauvergnon, az Areva elnöke a nevetségességet is súroló túlzásnak nevezett. "A szállítmány egy guruló erőd. A konténerek azt is kibírják, ha egy vonat teljes sebességgel a szerelvénybe száguld" - mondta Lauvergnon.

Németországban újra fellángolt a vita az atomenergia békés célú felhasználásáról, miután a parlament a múlt héten jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében átlagosan 12 évvel meghosszabbítják a 17 német atomerőmű élettartamát. A társadalom nagy része ellenzi az atomerőművek működtetését, és eredetileg a Merkel-kormány is azt tervezte, hogy 2020-ra felszámolják ezt a technológiát.

Angela Merkel kancellár azzal indokolta az atomerőművek alkalmazását, hogy szükség van az olcsó és azonnal elérhető energiára, miközben igyekeznek egyre több megújuló energiaforrást üzembe helyezni. A nukleáris erőművek megtartására vonatkozó döntések népszerűtlenek lehetnek, de kifizetődőek. "Szükségünk van rájuk a jövőben is, hogy sikeres gazdasági központ legyünk" - mondta a Focus magazinnak a kancellár, aki áthidaló technológiának nevezte az atomenergiát.