A szigetország lakóinak képviselői a leendő alkotmány alapelveiről és felépítéséről népgyűlés keretében döntöttek a hét végén Reykjavíkban. Az 1944-ben hatályba lépett és a tervezett európai uniós csatlakozás előtt megújításra szoruló jelenlegi alaptörvény utódján a népességregiszterből véletlenszerűen kiválasztott 950 izlandi cserélt eszmét a fővárosban szombaton. A résztvevőket 128 munkacsoportra osztották, majd összesítették az eredményeket.

A vasárnap közzétett záródokumentum szerint az új alkotmánynak nyolc témaköre lesz: az ország és lakossága, etika, emberi jogok, igazságügy/egyenjogúság/jólét, a természet és erőforrásainak védelme és használata, demokrácia, decentralizáció/felelősségi körök/átláthatóság, valamint béke/nemzetközi együttműködés. A megfogalmazott javaslatok közül több is egyértelműen a közelmúlt gazdasági és politikai eseményeinek jegyében született, köztük a bankrendszer összeomlásának hatása alatt, amely máig ható gazdasági válságba sodorta az országot. A népgyűlés elsősorban a politikai döntések ellenőrzésének és követhetőségének garanciáit javasolta rögzíteni az új alaptörvényben, de kimondanák például a munkához, a tanuláshoz és a nyugellátáshoz való általános jogot is.

Az izlandiak a természetvédelmet is alkotmányos védelemben részesítenék. A tanácskozás záródokumentuma szerint az alaptörvényben leszögeznék, hogy "a természet és erőforrásai elidegeníthetetlen közjavakat képeznek", amelyeket "fenntartható módon kell óvni és használni". A tényleges alkotmányozó nemzetgyűlés 25-31 tagját november 27-én választják meg 523 jelölt közül általános szavazáson. A jövő februárban összeülő testület feladata az új alkotmány kidolgozása lesz, amelyről végül a világ legrégibb, 930-as alapítású parlamentje, a reykjavíki Althing szavaz majd.