Az erdélyi Krónika megállapítja: még nem dőlt el, hogy a mostantól megszerezhető magyar állampolgárság milyen közteherviselési kötelezettségeket ró a manapság újból anyaországként említhető Magyarországon kívül élő nemzettársakra, és azt sem lehet még tudni, hogy egyben milyen jogokat biztosít. A kezdeményezés egyelőre érzelmi síkon haladó jelképes nemzetegyesítésnek tekinthető, olyasfajtának, amely a magyar nemzet kulturális egysége mellé most a politikai együvé tartozást szeretné megfogalmazni, és érvényre juttatni - írja a lap.

"Bármi lesz is a számunkra szülőföldünkön elérhető magyar állampolgárság tartalmi vonzata, az érzelmi együvé tartozás felemelő érzése mindenekfelett való. Bár az is igaz, hogy ehhez nem kell(ene) magyar útlevél. Mert nem a magyar állampolgárságtól vagyok magyar, vagy leszek magyar(abb). És számomra egyelőre lenyelhetetlen békát jelent bizonyítanom, hogy felmenőimmel együtt magyarok vagyunk, és tudok magyarul" - írja a Krónika kommentátora.

A Sepsiszentgyörgyön szerkesztett Háromszék cikkírója is úgy véli: az emberek többsége számára inkább magyarságuk megtartásának metaforikus megerősítését jelenti a magyar állampolgárság megszerzése, s ezt az igényt többé-kevésbé kielégíti az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése. A szimbolikus értéken túl igazi becsülete támad a nagypapa magyar katonakönyvének, újabb átfésülés vár az egyházi anyakönyvekre, hiszen Erdélyben kevés család akad, ahonnan ne a határmódosítás vihara ragadta volna el a magyar állampolgárság iratait és tudatát - fejti ki a szerző.

Jövő nyártól több ezer újdonsült magyar állampolgár óvja majd széltől is frissen kapott iratait. "Lesznek közöttük olyanok is, akik — az első csalódáson túl — nyalogatják az empátiahiányban szenvedő vagy csak egyszerűen buta anyaországi tisztviselők okozta sebeket. A 23 millió román özönének maszlagát hajdanán megevők ugyanis aligha változtak meg tömegesen és alapvetően. Erre is számítaniuk kell a januártól életük nagy kanyarjára készülőknek. Vértezze fel őket azonban a tudat, hogy nem alamizsnáért könyörögnek. Csak a jussukért folyamodnak, amelyet végre akként kezel a magyar kormány is" - írja a Háromszék kommentátora.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) hasábjain Bíró Béla politológus és egyetemi tanár publicisztikájában meglepőnek tartja, hogy az állampolgárság odaítélésénél már nem elegendő a felmenők egykori magyar állampolgársága, a magyar kultúrához és államhoz való ragaszkodás, hanem a magyar nyelv ismerete is megkívántatik. Igaz, hogy nem sok értelme lehet a magyar állampolgárságnak, ha valaki a magyar nyelvet nem ismeri vagy nem szeretné elsajátítani, de ezt okosabb volna a kérelmezőkre bízni - teszi hozzá. "A magyarsághoz való tartozásnak vagy kötődésnek egyetlen kritériuma lehet, az egyén szándéknyilatkozata. Ha valaki magyar identitásúnak (vagy annak is) vallja magát, azt a magyar állam el kell hogy ismerje magyarnak (vagy magyarnak is)" - írja Bíró Béla.