Athén arra törekszik majd, hogy a 2014-es soros elnöksége idején rávegye a tagállamokat, adjanak csatlakozási időpontot, mert abból a tagságra aspirálók - Szerbia, Montenegró, Macedónia, Albánia és Bosznia - ösztönzést meríthetnek a szükséges reformok elvégzéséhez. "Elfogadhatunk egy politikai nyilatkozatot, amely lefektet egy konkrét, ambiciózus és reális célt a Nyugat-Balkán országainak a csatlakozási tárgyalások befejezésére" - mondta a görög politikus egy brüsszeli rendezvényen, amelyet az EU-külügyminiszterek találkozója mellett tartottak.

Az EU eddig nem volt hajlandó csatlakozási menetrendet adni az új tagjelölteknek, hogy ne merülhessen fel, hogy a szükséges gazdasági reformok és intézményi átalakítások végrehajtása előtt tagok lehetnek. Drucasz annak ellenére sürgette a tagjelöltek reformjainak anyagi támogatását, hogy a gazdasági válság nyomán a tagállamok költségvetésük súlyos lefaragására kényszerültek. 

Maga Görögország vegyes politikát folytat a térséggel kapcsolatban: míg például elkötelezetten támogatja Szerbia uniós törekvéseit, addig névvitája miatt akadályozza Macedóniát, hogy megkezdhesse csatlakozási tárgyalásait. Drucasz csúcstalálkozó összehívását javasolja jövőre Törökországgal, egy új stratégia meghatározására.

Ankarát távol tartaná az EU-tól Párizs és Berlin, tagság helyett csupán egy "privilegizált partneri" megállapodást kötne vele. Ciprus is akadályozza a csatlakozási tárgyalásokat, mert Törökországot teszi felelőssé a szigetország rendezetlen státusáért. A görög külügyminiszter erről azt mondta, hogy "Törökország nem lehet az EU tagja mindaddig, amíg megszálló csapatokat állomásoztat a szigeten."