A titkosított adatok kiszivárogatására szakosodott oldal hétfőn jelentette be, hogy hétszer annyi irat nyilvánosságra hozását tervezi, mint legutóbb, amikor az iraki háborúval kapcsolatos 400 ezer dokumentumot tett elérhetővé.

A bagdadi nagykövet elmondta, leginkább a bizalmas beszélgetések tekintetében jelent számára problémát a WikiLeaks. Az újabb dokumentumok kiszivárogatásával kapcsolatban kifejtette: "Nem értem a nyilvánosságra hozatal indítékait. Ez nagyon meg fogja nehezíteni az itteni munkavégzésünket." Jeffrey azt is hozzá fűzte, az iraki vezetők már most egyértelműen elégedetlenek azzal, hogy olyan dolgok kerültek be a sajtóba, amelyek zárt ajtók mögött hangzottak el.

Az Egyesült Államok attól tart, hogy ezúttal nagy mennyiségű bizalmas diplomáciai dokumentációt fog közzétenni a WikiLeaks, például belső levelezéseket és feljegyzéseket. Philip Crowley külügyi szóvivő egy szerdai nyilatkozatában kijelentette, hogy fel kell készülni a legrosszabbra. A védelmi- és a külügyminisztérium már most kijelölt csoportokat, akik együtt fogják elemezni a dokumentumokat nyilvánosságra hozataluk után. A napvilágra kerülő információk ugyanis kényelmetlen helyzetbe hozhatják Amerikát, és feszültséget teremthetnek diplomáciai kapcsolataiban.

A WikiLeaks első nagyszabású akciója az Afganisztáni háborúval kapcsolatos iratokat leplezett le, és nem tartalmazott különösebben kínos részleteket. A második nagy kiszivárogtatás főként az Irakban szolgáló csapatok visszaéléseire összpontosított.