Miközben a kormány szerint a határon túli magyarok közül egyre többen kérelmeznék a kedvezményes honosítást, azaz a kettős állampolgárságot, az erdélyi magyarok között már kialakult az állampolgárság kérvényezésének „ellenzéke” is.
| Kárpátalján akad, aki kivár |
A Kárpátalján működő magyar külképviseleteken is jelentkezhetnek a magyar állampolgárságot kérelmezők, de eddig csak a beregszászi konzulátuson regisztráltak egyszerűsített honosítást igénylőket – írta november közepén az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap. A lap nem reprezentatív felmérést is végzett, amelyből kiderül: a kárpátaljai magyarok 71,8 százaléka igényelné a kettős állampolgárságot. "Nem fogom kérni a magyar állampolgárságot, egyelőre biztos nem, mert sok minden nem ismert még ezzel kapcsolatban" - mondta viszont az a munkácsi lány, aki évek óta Magyarországon tanul, illetve dolgozik. Mivel Ukrajna tiltja más állampolgárság felvételét, a fiatal lány úgy tervezi, hogy kivár, amíg megnyugszanak a kedélyek. (MTI) |
„A kettős állampolgárság egy szükséges rossz az erdélyi magyaroknak” - mondta a hvg.hu-nak Gáspár Attila, Zilahon élő zenetanár. Mint mondja, rossz, mert miért ne lehetnének teljes jogú magyar állampolgárok, a jogos öröklődés szerint.
„Nagyszüleim a Magyar Királyságban születtek. Mindkét nagyapám megjárta az olasz frontot, 18 évesen kerültek ki Piavéba, ott fogságba estek, majd a háború végén felajánlották, hogy kivándorolhatnak a tengerentúlra. Mindkét nagyapám hazajött. Itthon aztán megtudták, miért kapták a nagyvonalú kivándorlási ajánlatot, amikor – megkérdezésük nélkül – Istvánból Stefant, Mártonból Martint gyártottak az ország új vezetői. Szüleim, mire felcseperedtek volna, 1940-ben ők is magyar állampolgárok lettek, de nem sokáig. Mi már beleszülettünk a teljes magyar történelem és művelődéstörténet letagadásába” – meséli a pedagógus.
Gáspár Attila hozzáteszi, hogy környezetében és értelmiségi ismerősei között sokan sokáig el sem tudták képzelni, hogy egyszer majd kettős állampolgárok lehetnek, most pedig nem látják annak okát, hogy miért nem élnének a lehetőséggel. „Legtöbb barátomnak már a teljes iratcsomója össze van állítva, hogy az első napon benyújthassa a legközelebbi hivatalba” – árulta el. Mint mondta, ő továbbra is szülőföldjén kíván élni.
Csíkszeredán, Kolozsváron sok az érdeklődő
Török László, Nagyszalonta polgármestere szintén arról számolt be, hogy nagy az érdeklődés a kettős állampolgárság iránt, igaz, főleg az idősebbek körében. „Nekik ez kárpótlás az elmúlt kilencven évért, egyfajta lelki elégtétel lehet” – vélekedik a város első embere, hozzátéve: biztos benne, hogy januártól rohamra számíthatnak az illetékes hivatalok.
„Egyelőre Romániában a legnagyobb az érdeklődés, elsősorban a Székelyföldön, de már Szabadkán is sok a bejelentkező” – foglalta össze a tapasztalatokat november közepén a hvg.hu számára Wetzel Tamás miniszteri biztos, aki szerint fokozatosan indultak be az időpontkérési lehetőségek a konzulátusokon, de „az leszögezhető már így is, hogy nagyon nagy az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt”. A kérelmeket csak január 3-ától lehet ugyan majd benyújtani, de ehhez a legtöbb környező országban már november 8-a óta előzetesen is lehet időpontot foglalni több konzulátuson. Romániában mind a két erdélyi konzulátuson – Kolozsváron és Csíkszeredán – is arról számoltak be, hogy sokan érdeklődnek, Csíkszeredán például több ezren jelentkeztek már és március végéig elfogytak az időpontok.
Sokan más véleményen vannak a honosításról
Ám Romániában sem vélekedik mindenki hasonlóan a kettős állampolgárságról. Frunda György, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének (RMDSZ) szenátora szerint például a magyarigazolványok korábbi kiadásához képest most a kedvezményes honosítással kapcsolatban sokkal megosztottabb a közvélemény, egyeseknél például mai napig hatása van a 2004. decemberi magyarországi népszavazás eredményének. Akkor a szavazásban részt vevő anyaországiak többsége (51,57 százaléka) ugyan igennel szavazott, de a voksot eredménytelennek nyilvánították, mert túl kevesen mentek el szavazni.
„Ellenzem a következményeit” – mondta a hvg.hu-nak Frunda György a kedvezményes honosításról, amely szerinte adott esetben akár az erdélyiek elvándorlásához is vezethet. „Amellett vagyok, hogy maradjunk a szülőföldünkön, a magyar kormány pedig támogassa a határon túli kisebbséget.”
A "kell-e vagy nem" kérdését vetette fel nemrég a Transindex is egy körkérdésben. A Magyarországon is ismert Felméri Péter humorista a beszámoló szerint határozottan leszögezte, nem fogja kérni a magyar állampolgárságot, mert úgy érzi, hogy nincs rá szüksége. Mivel Magyarország és Románia is uniós tagállam, ezért túl sok előnyét nem látja. Még az sem kecsegteti, hogy a magyar útlevél birtokában nem kellene vízumot igényelnie például az Egyesült Államokba. Az erdélyi Krónika egyik kommentárjában hasonló véleményt fogalmazott meg: „nem a magyar állampolgárságtól vagyok magyar, vagy leszek magyar(abb). És számomra egyelőre lenyelhetetlen békát jelent bizonyítanom, hogy felmenőimmel együtt magyarok vagyunk, és tudok magyarul" – írta a szerző.
K. H. - F. B.
Egy lecsúszott zsákfaluban játszódik, ahhoz képest mégis meglepően pozitív kicsengésű a Loupe Színházi Társulás Az éjjel soha nem érhet véget című bemutatója. De mit jelent itt a fociultrák kedvenc dala? Kritika.
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról – Pride, gyülekezési jogok, sátánizmus.
Ami valójában egy kármentesítésre szoruló ipartelep.
A kamatok egyelőre nem érkeztek meg.
A Belügyminisztérium államtitkára mást ígért.
