Nem sokkal megválasztása után Barack Obama elnök széles körű nemzetközi elismerést vívott ki azzal a bejelentésével, hogy egy év alatt kiüríti és bezárja az USA hírhedt kubai börtönét a Guantanamo-öbölben. A New York Times beszámolója szerint az amerikai diplomaták sokféle eszközzel próbálták rávenni a külföldi országokat, hogy fogadjanak be már szabadon engedett, de biztonsági okokból haza mégsem küldhető egykori foglyokat.

Többször is találkoztak, de Bajnait tavaly Biden fogadta Washingtonban

MTI - Soós Lajos

A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott egyik titkos diplomáciai üzenet szerint Szlovéniát például arra bátorították, hogy „tegyen többet” a foglyok befogadásában, ha „magasabb szintű figyelmet szeretne kivívni Washingtontól”, a lap szerint később már a szlovén kormányfő a foglyok esetleges befogadását egy 20 perces, Obamával létrejövő személyes találkozóhoz kötötte.

A szlovén kormányfő, Borut Pahor és az USA ljubljanai nagykövete is tagadta, hogy az ország miniszterelnöke guantanamói foglyok esetleges befogadásáért cserébe egy találkozót kért volna Barack Obamától. A kormányfő a hírügynökség szerint azt mondta, „szégyellte volna magát” egy ilyen megállapodás miatt.

„A magyar-amerikai kapcsolatok egy jó ismerője tavaly lapunkon keresztül is 'üzent' a Bajnai-kormánynak: még 2010 eleje – tehát a magyarországi választási kampány kezdete – megolajozhatja a Fehér Ház ajtaját, ha hazánk befogad egy-két foglyot” – írja a Népszabadság, amely emlékeztet rá, hogy Bajnai Gordon miniszterelnököt egy éve Joe Biden alelnök fogadta, miközben a lap szerint „Obamának Pennsylvaniában akadt fontosabb dolga”.

Az Obama-adminisztráció egy, a Népszabadságnak nyilatkozó vezető tisztviselője – aki neve elhallgatását kérte – tagadta, hogy ilyen direktben üzleteltek az amerikai elnök „fogadóóráival”. A hvg.hu-nak Bajnai Gordon semmilyen formában nem kívánta kommentálni a kérdést.

Magyarország tavaly szeptemberben jelentette be, hogy egy ciszjordániai származású foglyot fogad be. A fogoly 2009 december elején érkezett meg hozzánk, ezért akkor az USA hivatalosan is köszönetet mondott. 

Bár Bajnai tavaly decemberben nem találkozott Obamával, a volt washingtoni magyar nagykövet, Simonyi András az Origónak akkor azt mondta, ez nem volt meglepő, az elnök nagyon elfoglalt volt és az USA figyelmét „elképesztő dolgok” kötötték le, például az afganisztáni stratégiával kapcsolatos döntések. Annak a politikai hatása „nem túlságosan különbözik”, hogy az elnökkel, vagy az alelnökkel találkozik a magyar kormányfő - állította akkor a beszámolóban Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) igazgatója is. 

A magyar kormányfő többször is találkozott Obamával, például az ENSZ éves New York-i közgyűlésén kétszer is beszéltek, igaz, nem hivatalos találkozó keretein belül. Idén áprilisban Bajnai több más kelet-európai kormányfő társaságában együtt vacsorázott az amerikai elnökkel, aki júniusban levélben gratulált a már leköszönt kormányfőnek a sikeres válságkezelő munkájáért.

Friss híreink a WikiLeaks kiszivárogtatásairól »