A Berliner Zeitung hétvégi számában közölt interjúban Guido Westerwelle kijelentette: megérti azt a bosszúságot, amelyet ma sokan éreznek Európa nehéz helyzete miatt. Egyúttal azonban óva intett a mind jobb-, mind baloldalról hallható "renacionalizálási" tendenciáktól. "Aggaszt az a könnyelműség, ahogyan ma időnként Európáról beszélnek. Sokat veszíthetünk, ha a szívünkben lemondunk Európáról. Békénket és jólétünket ugyanis Európa szavatolja" - figyelmeztetett a német külügyminiszter.
Az interjúban elítélően szólt arról, hogy a sajtóban a legvadabb találgatások látnak napvilágot arról, mely államok vehetik hamarosan igénybe az euróövezet "mentőövét" Görögország és Írország után. Szerinte az utóbbi napokban emlegetett államok (Belgium, Portugália, Spanyolország) "reálgazdasága egészséges", és csak "irracionális módon rángatják bele őket a vitába". A közös európai fizetőeszköz körüli bizonytalanságért Westerwelle szerint Berlint is felelősség terheli - pontosabban a Schröder-kormányt. Konkrétan azt veti az SPD-Zöldek koalíció szemére, hogy 2004/05-ben hozzájárult az európai stabilitási egyezmény "felpuhításához". "Ez felelőtlenség volt. Amit ma átélünk, az részben annak a baljós lépésnek az átka" - fogalmazott Westerwelle.
A WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai üzenetekről szólva aggályosnak nevezte, hogy a nyilvánosságra került információk veszélyeztethetik Németország és szövetségesei nemzetbiztonsági érdekeit. Ezért utasította a külügyminisztérium apparátusát, hogy értékelje ki a rendelkezésre álló dokumentumokat abból a szempontból, vajon jelentenek-e veszélyt német állampolgárokra. A WikiLeaks-ügyből a német diplomácia irányítója három tanulságot vont le: meg kell vizsgálni, vajon sérültek-e Németország biztonsági érdekei; ügyelni kell arra, hogy a német külképviseletek ezután is felelősen és gondosan jelentsenek Berlinnek; valamint meg kell vizsgálni az informatikai rendszerek biztonságát.
