A londoni rendőrség őrizetbe vette Julian Assange-ot, a WikiLeaks alapítóját, akit a svéd hatóságok két nő megerőszakolásával vádolnak. Assange-ot a BBC szerint várhatóan még ma meghallgatja egy londoni bíróság.
A brit rendőrség kedden egy svéd nemzetközi elfogatóparancs alapján őrizetbe vette Julian Assange-ot, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját. A New York Times értesülései szerint az alapító önként adta fel magát a londoni rendőrőrsön egy "előztes megállapodás alapján". A Scotland Yard közlése szerint egy londoni őrsön állították elő Assange-ot, helyi idő szerint fél tízkor.
Ügyét várhatóan a Wesminster Városi Bíróságon fogják tárgyalni, várhatóan még ma - olvasható a BBC honlapján. A Guardian beszámolója szerint a bíróság előtt már több tucat fotós gyülekezik, az ITV tévécsatorna szerint Assange-ot délután kettőkor hallgathatja meg a bíróság.
Nemi erőszakkal vádolják
Svédország azért adott ki új nemzetközi elfogató parancsot és a kiadatási kérelmet, mert a hatóságok szerint nemi erőszakkal és szexuális zaklatás elkövetésével gyanúsítható a titkos és bizalmas iratok százezreit kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítóját és vezetőjét. A 39 éves Assagne tagadja a vádakat, és ügyvédje szerint korábban többször is további információkat kért a svéd ügyészségtől az ellene felhozott vádak részleteiről. A BBC a Twitteren arról számolt be, hogy a WikiLeaks egyik szóvivője a sajtószabadság elleni támadásnak minősítette Assange őrizetbe vételét, és szerinte a csoport ennek ellenére is folytatja akcióit.
Mark Stephens, Assange ügyvédje hétfőn közölte: a Scotland Yardról felhívták, és értesítették arról, hogy megkapták a Svédország által kiadott új nemzetközi elfogató parancsot és a kiadatási kérelmet. Az ügyvéd már akkor elárulta: ügyfele kész önként találkozni a rendőrséggel. Assange másik ügyvédje, Jennifer Robinson ma videóüzenetben közölte, hogy a rendőrség várhatóan kikérdezi majd a WikiLeaks-alapítóját.
Az őrizetbe vétel ellenére egyelőre maradhat a franciaországi szervereken a WikiLeaks, miután a francia bíróságok nem kívántak a szolgáltató kérésére gyorsított eljárásban arról állást foglalni, hogy az oknyomozó portál működhet-e legálisan Franciaországban.
Octave Klaba, a WikiLeaks tartalmainak egy részét jelenleg befogadó franciaországi OVH képviselője hétfőn este közölte, hogy két városban is kezdeményezett jogi eljárást. A lille-i és a párizsi bíróság is azzal az indoklással utasította el a kérését, hogy a döntés alaposabb mérlegelést igényelne. Az ügy előzménye, hogy Eric Besson, a digitális gazdaságért felelős francia miniszter pénteken arra kérte az illetékes hatóságokat, hogy tiltsák le a WikiLeakset a franciaországi szerverekről.
Kiadatási csata indulhat
A WikiLeaks november végén kezdte meg annak a hozzávetőleg 250 ezer titkos amerikai diplomáciai üzenetnek a kiszivárogtatását, amely a leleplező oldal bírálói szerint válságba sodorhatja a nemzetközi diplomáciát és jelentős károkat okozhat az USA-nak.
Az amerikai igazságügyi miniszter, Eric Holder kedden bejelentette: "jelentős" intézkedéseket rendelt el a titkos hivatalos iratok kiszivárogtatására szakosodott WikiLeaks portál ellen folyó büntetőjogi vizsgálattal kapcsolatban. "Az Egyesült Államok nemzetbiztonsága veszélybe került. Veszélybe került olyanok élete, akik az amerikai népnek dolgoznak. Az amerikai nép maga is veszélybe került ezáltal az arrogáns, megfontolatlan és semmiképp sem hasznos akciók révén. Mindent megteszünk, amit csak tudunk" - mondta Holden.
Az őrizetbe vétellel akár több hetes vagy hónapos jogi csata is indulhat Assange Svédországnak történő kiadatásával kapcsolatban - írja az AFP hírügynökség, amely szerint Assange ügyvédei attól tartanak a kiadatás után a svéd hatóság "továbbadhatják" a leleplező oldal alapítóját az USA-nak.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
