A februárban született értékelés az Egyesült Államok havannai érdekképviseleti irodájában készült, hónapokkal azelőtt, hogy Raúl Castro kubai államfő gazdasági reformokat jelentett be. Az amerikai véleménnyel nagyjából egyetértettek Kuba fő hitelezői és befektető országai (Kína, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Japán, Brazília, Kanada) is, amelyeknek a havannai képviselőivel az amerikaiak megvitatták az ország helyzetét.

A jelentés végkövetkeztetése az, hogy a pénzügyi világválság és a kezelhetetlen kubai küladósság miatt "két-három éven belül végzetes helyzet fog kialakulni" a kubai gazdaságban. Kuba külföldi adóssága 2007-ben 17,8 milliárd dollár volt. A munkareggelin résztvevő kereskedelmi tanácsosok szerint Kuba olyan reformokra kényszerülhet, mint amelyeket a kilencvenes évek elején vezetett be. Akkor a fő támogató, a Szovjetunió összeomlása miatt alakult ki szükséghelyzet a kommunista gazdaságban.

A jelentés megírása óta Kubában a korábbi, felületi reformoknál mélyebbeket vezettek be, és napirendre tűzték a gazdasági átalakítás programját, amelyről a jövő tavaszi pártkongresszus fog dönteni.

A távirat kitér a kubai fegyveres erők növekvő gazdasági szerepvállalására is. "A kubai gazdaságot fokozódó mértékben katonai szakemberek irányítják, akik képesek a napi ügyintézésre, de nincs elképzelésük a reformokról, amelyek kivezetnék az országot a gazdasági rendszertelenségből" - írta az amerikai képviselet vezetője, Jonathan Farrar.