De Wever szavai tovább növelték a politikai kilátástalanságot az Európai Unió elnökségét is adó Belgiumban, alig egy nappal az előtt, hogy a fél éve zsákutcában toporgó tárgyalások újraindulnak a koalícióalakítási lehetőségekről. Ő maga ugyanakkor egy későbbi nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy az eredményesség céljával ül tárgyalóasztalhoz, és valójában azok nem akarják sikerrel lezárni az egyeztetéseket, akik bírálják említett szavaiért. Utóbbiak sorába tartozott lényegében valamennyi másik párt. A vallon erők Belgium szétrombolásának szándékával és felelőtlenséggel vádolták De Wevert, de még a pártjához viszonylag közel álló flamand kereszténydemokraták (CDV) vezetője, Wouter Beke is úgy nyilatkozott, hogy az országot téves beállítás az unió betegének nevezni, és ezzel csak nő a veszélye annak, hogy Belgium a nemzetközi pénzügyi piacok célpontja lesz. Didier Reynders pénzügyminiszter, a vallon liberálisok vezetője kijelentette, hogy Belgium legnagyobb problémája jelenleg a politikai instabilitás, amelyhez többek között De Wever politikája is hozzájárul.
