Háborús fogyasztáscsökkentés kell az euróövezet túléléséhez

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) hétfőn kiadott helyzetértékelése szerint a közös valutarendszer megtartása végett Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban 15 százalékkal, vagy még nagyobb mértékben vissza kellene fogni a fogyasztási kiadásokat. Ez nagyobb fogyasztási visszaesés lenne, mint amekkorát a II. világháború idején Nagy-Britanniában mértek, a brit fogyasztási kiadások ugyanis a háború éveiben 14 százalékkal csökkentek - áll a CEBR hétfőn ismertetett tanulmányában, amely nyíltan kétségbe vonja az euróövezet túlélési képességét.

Az elemzés szerzői szerint az általuk elengedhetetlennek tartott drasztikus fogyasztáscsökkentés mellett a valutaunió fennmaradásához szükség van arra is, hogy Németország - a legnagyobb euróövezeti gazdaság - legalább négy éven keresztül évente 3 százaléknál gyorsabb növekedést érjen el. Ezenkívül létre kell hozni egy olyan méretű európai pénzügyi mentőalapot is, amely elégséges lenne Spanyolország és Olaszország kisegítésére szükség esetén. A CEBR londoni szakértői emellett szükségesnek tartják egy olyan rendszer megalkotását is, amely valamilyen formában ellenőrzési lehetőséget adna az EU-nak a gyengébb helyzetű országok gazdaságpolitikája felett, és a cég szerint ezt külön szerződésben kell rögzíteni. A ház szerint emellett a gyenge lábakon álló eurótagállamokban a kormányzati kiadásokat is meredeken, a hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 10 százalékénak megfelelő mértékben kellene csökkenteni.

A tanulmány szerzői mindazonáltal "valószínűtlennek" nevezték, hogy mindezt egyszerre el lehessen fogadtatni. "A modernkori történelemben nincs példa olyan mértékű békeidőbeli életszínvonal-csökkenésre, amelyre ahhoz lenne szükség, hogy az euró jelenlegi formájában fennmaradhasson ... az (ehhez) szükséges kiadáscsökkentéseket eddig csak háborús időszakokban sikerült elérni" - áll az elemzésben.

Ezért a CEBR szakértői "legjobb esetben is" 1:5 - vagyis 20 százalék - esélyt látnak arra, hogy az euróövezet a mostani keretek között fennmarad.
Az euróövezet átalakulását vagy felbomlását más nagy londoni házak is immár a valós lehetőségek közé sorolják. A JP Morgan bankcsoport citybeli szakértői a minap adtak ki átfogó elemzést arról, hogy a három közép-európai tagjelölt - Magyarország, Lengyelország, Csehország - euróövezeti csatlakozását most már nem tartják valószínűnek a 2010-es évtized vége, illetve a 2020-as évek előtt, jóllehet ezt korábban 2014-2015-re jósolták.

A ház londoni elemzői az előrejelzés radikális felülvizsgálatának fő okai között említették e közép-európai országok eurólelkesedésének csökkenését, valamint "az euróövezet életképességét fenyegető kihívásokat". Ez utóbbival kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy az euróövezet felbomlásának kockázata ugyan "minimális", ám "semmiképpen sem zéró, és valószínűleg növekszik".

A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég még borúlátóbb. Nemrégiben kiadott elemzése szerint ugyanis az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább "az óriási piaci nyomások" dönthetik majd el, és emiatt "most már 50 százalék fölé emelkedett" annak az esélye, hogy a valutaunió szerkezeti felépítésében öt éven belül "valamilyen változás" bekövetkezik.

A Capital Economics által vázolt forgatókönyvek között volt a részleges vagy teljes felbomlás is. A cég szerint ha egyetlen kis gazdaság - például Görögország vagy Írország - rendezett körülmények között távozik, annak viszonylag csekély hatásai lennének. A Capital Economics által lehetségesnek nevezett forgatókönyvek között szerepelt azonban, hogy az első kilépőt továbbiak követik, sőt az is, hogy Németország távozik, és "magával visz" néhány más tagállamot, kettéosztva az euróövezetet északi és déli, vagy "központi" és "perifériális" térségekre. A cég szerint e két utóbbi forgatókönyv megvalósulása gyorsan elvezethetne az euróövezet teljes széteséséhez.