A négy különleges, páncélozott tartályában összesen mintegy 2500 fűtőelemet szállító szerelvény, amelynek pontos útvonalát titokban tartják, meglepetésre a francia Moselle régió Forbach települése és a dél-németországi Saarbrücken között gördült német területre. Előzőleg azonban a vonat kénytelen volt hosszan vesztegelni néhány száz méterre a határtól, mivel a saarbrückeni főpályaudvaron még reggel építőmunkások egy féltonnás II. világháborús bombát találtak, s átmenetileg ki kellett üríteni a környéket. Német környezetvédő szervezetek spontán tüntetésre hívták híveiket a pályaudvarra, amelyet azonban több száz rendőr biztosított.

Az újabb "atomvonatot" öt héttel azután indították útnak, hogy egy, a gorlebeni atomtemetőbe tartó hasonló szerelvény útját környezetvédők több ezres tiltakozásai, s a rendőrséggel vívott heves összecsapásai kísérték végig. A mostani szállítmány Rajna-Pfalz és Baden-Württenberg tartományon keresztül a tervek szerint csütörtökön kell megérkezzen a északkelet-németországi Lubminba, s a legnagyobb tiltakozás a híradások szerint a célállomáson várja majd. Útját azonban a német biztonsági erők több ezer embere vigyázza, ahogy már francia területen is helikopterek kísérték.

Rakománya eredetileg a karlsruhei atomkutató központból, illetve az Otto Hahn nevű atommeghajtású teherhajóból származik, az elmúlt években azonban a dél-franciaországi Cadarache atomkutatójában használták nukleáris kísérletekhez. A vonatot a jelek szerint kerülő úton akarták Németországba vinni, hogy a elkerüljék a korábbi szerelvényt kísérő zavargásokat.

A német média november elején napokon át vezető hírként tudósított a franciaországi feldolgozóüzemből a gorlebeni atomtemetőbe tartó Castor-szerelvényről, amelynek érkezése minden korábbinál nagyobb tiltakozást váltott ki Németországban. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy a német közvélemény jelentős hányada ellenzi az atomenergia hasznosítását, ezért megnyugvással fogadta, amikor a Schröder-kormány 2001-ben egyezséget kötött az energetikai konszernekkel, hogy 2021-ben az utolsó német atomerőmű is befejezi működését.

 Az egy éve hatalomra jutott második Merkel-kormány azonban - a CDU/CSU és az FDP koalíciós szerződéséhez híven - felrúgta ezt a megállapodást, és idén szeptemberben új szerződést kötött az energetikai konszernekkel. Az alku értelmében a régebben épült erőművek 8, az újabbak pedig 14 évvel működhetnek tovább az atomkonszenzus által rögzített határidőnél. Vagyis Németország legkorábban csak 2035-ben fog búcsút mondani a nukleáris energia hasznosításának.