A piszkos háborúnak nevezett diktatúra hivatalos adatok szerint 13 ezer, jogvédő szervezetek szerint mintegy 30 ezer halottat követelt. Videlát már egyszer, 1985-ben kínzásért, gyilkosságokért és más bűncselekményekért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték 1985-ben. Carlos Menem akkori elnök azonban öt évvel később kegyelmet adott neki. A legfelsőbb bíróság 2007-ben érvénytelenítette a kegyelmet, visszaállítva az ítéletet.

Azóta tucatnyi újabb bűnügy vádja merült fel vele szemben. Ezek közül elsőként a "córdobai ügy" fejeződött most be. Ebben 31 olyan politikai fogoly meggyilkolása miatt vonták felelősségre, akiket az 1976-os katonai puccs után röviddel kivittek cellájukból, és hivatalos tájékoztatás szerint "menekülési kísérlet közben agyonlőttek". Még legalább két másik ügyben kezdődhet per a 84 éves Videla ellen. Az egyik ezek közül arra az esetre vonatkozik, melynek során több tucat csecsemőt loptak el foglyoktól, akiket aztán megöltek.

Ami a córdobai ügyet a többitől megkülönbözteti, mint erre Miguel Ceballos, az áldozatok családjainak ügyvédje rámutatott, az az, hogy az érintetteket még a katonai puccs előtt a polgári kormány helyezte vizsgálati fogságba, és azelőtt végezték ki őket, hogy perük egyáltalán megkezdődhetett volna. A Videla és tábornok társai által felállított katonai kormány felszámolta a politikai pártokat, ellenőrzése alá vonta a szakszervezeteket, cenzúrázta a médiát, megkínoztatott és megöletett több ezer "felforgató elemet". Mindezt a kommunizmus elleni harc szükségességével indokolták.

Videlának a mostani perben mintegy kéttucatnyi vádlott-társa volt, akiknek legtöbbjét szintén életfogytig tartó börtönre ítélték. Az egyik Luciano Benjamin Menendez tábornok, aki a "felforgató elemek" elleni hadjáratot vezette. Neki ez már az ötödik életfogytig tartó börtönbüntetése.