A lap emlékeztetett arra, hogy a téma kiemelt politikai érzékenységűvé vált szeptemberben, amikor az Európai Bizottság bírálta Franciaországot a roma táborok lebontásáért, Párizs viszont azzal vádolta a brüsszeli uniós testületet, hogy nem nyújt elegendő támogatást a romaprobléma gyökereinek kezelésére. A cikk szerzője idézte Andor László foglalkoztatási és szociális biztost, a téma egyik bizottsági felelősét, aki elismerte, hogy "olyan területről van szó, ahol vegyesek a tapasztalatok". Hozzátette azonban, hogy az uniós alapokból jelentős összegek állnak rendelkezésre, bár azt valóban nehéz megmondani, ebből mennyit hasznosítanak valójában a romaprobléma kezelésére. 

A bizottság azt is értésre adta, hogy szeretné, ha az EU-tagországok több olyan programot dolgoznának ki, amelyek kifejezetten a romák segítését szolgálják. Már kicsiny összegű projektek is fontos kiindulást jelenthetnek a romák számára - vélte a lap, hozzátéve, hogy esetenként éppen a hozzáférhető összeg nagysága vagy időbeni felhasználási korlátja okoz gondot a pénz lehívására. 

Megszólalt a cikkben Soros György, a romák segítésén is fáradozó, magyar származású amerikai üzletember, aki szerint az uniós strukturális alapok a motorjai lehetnének a romaprobléma európai kezelésének. Úgy vélte azonban, a jelenleginél jobban is fel lehetne használni ezeket a támogatásokat, amelyek egyik nagy előnye, hogy a nemzeti forrásoktól eltérő módokon is hasznosíthatók. Számításai szerint jelenleg az uniós strukturális támogatásoknak mintegy egy százaléka kerül ténylegesen a romákhoz.