Január 12-én egy hatalmas erejű, 7-es erősségű földrengés rázta meg Haitit, amelynek következtében egyes becslések szerint 230-300 ezer ember halt meg, a kormány szerint további 300 ezren sérülhettek meg és egymillióan veszíthették el a tetőt a fejük fölül. A világ számos részéről érkeztek mentőcsapatok, illetve adományok, de a mentés és helyreállítás lassan haladt, nyáron még a törmelékek alig két százalékát sikerült eltakarítani, ősszel több mint egymillióan éltek sátortáborokban, sokan pedig a szomszédos Dominikai Köztársaságba menekültek. Az év vége felé ráadásul kolerajárvány tört ki a karibi országban, december közepén az egészségügyi minisztérium 105 ezer fertőzöttről és 2300 áldozatról számolt be.

Élet a földrengés után - Galéria

hvg.hu

Nemcsak saját országában, hanem az egész világon gyászolták Lech Kaczynski lengyel államfőt és azt a további 95 utast – köztük több magas rangú, politikai és katonai vezetőt – akik április 10-én haltak meg egy repülőgép-szerencsétlenségben az oroszországi Szmolenszk katonai reptere közelében. A delegáció a katyni vérengzés 70. évfordulójára érkezett volna Oroszországba. A baleset körülményeinek vizsgálata lengyel-orosz jogi huzavonába torkollt, a moszkvai Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK) zárójelentésének októberben lezárt tervezetét Donald Tusk kormányfő december végén elfogadhatatlannak nevezte, a vita pedig tovább folyik arról, hogy a lengyel pilóták mellett a szmolenszki repülőirányítók is hibázhattak-e.

Lengyelország gyászol - Galéria

AP/Markus Schreiber

Három hónapig ömlött a Mexikói-öbölbe az olaj abból a mélytengeri kútból, amely a BP olajcég Deepwater Horizon nevű fúrótornyának április 20-i felrobbanása során sérült meg. A robbanásban 11 munkás meghalt, további 17 pedig megsebesült. A BP számos módszerrel próbálkozott, hogy elfojtsa a szivárgást és megfékezze a környezeti katasztrófát, ám ez sokáig nem sikerült. Végül július 15-én fékezték meg a szivárgást, később pedig sikerült lezárni a kutat. Összesen hozzávetőleg 206 millió gallon olaj ömlött ki az öbölbe, amelynek élővilágában maradandó károkat okozhatott a szennyezés. Az amerikai kormány decemberben beperelte a BP-t és négy másik, a balesettel kapcsolatba hozott céget a Deepwater Horizon miatt, amelyről nemrégiben még az is kiderült, hogy átmenetileg magyar tulajdonban állt. 

Olajszennyezés a Mexikói-öbölben - Galéria

hvg.hu

Bár előre figyelmeztették a városi hatóságokat és a rendőrséget is a biztonsági szakértők, a németországi Duisburgban mégsem előzték meg azt a tömegbalesetet, amely a július 24-i Love Parade techno fesztivál alatt történt. A rendezvény látogatói közül huszonegyen meghaltak, több mint 500-an pedig megsebesültek, amikor az egyik bejáratnál, egy szűk alagútban pánik tört ki, és az emberek egymáson taposva próbáltak kimenekülni. A vizsgálatok kiderítették, hogy a helyszín a megjelent 1,4 millió látogató helyett csupán 200-300 ember befogadására volt képes. A felelősség megállapításakor a fesztivál szervezői, a városvezetés és a rendőrség egymásra mutogattak. Egyes vélemények szerint Duisburgra hatalmas nyomás nehezedett, hogy – szinte mindenáron – felvállalja a Berlinben a korábbi években nemzetközi hírnévre szert tett fesztivál megrendezését.

Halálos tülekedés Duisburgban - Galéria

MTI/EPA

Tíz ember meghalt, több mint 150-en pedig megsebesültek, amikor október 4-én átszakadt az Ajka melletti timföldgyár tározójának gátja és hozzávetőleg 700 ezer köbméter vörösiszap öntötte el Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyet. A Mal Zrt. tározójából származó, egészségre ártalmas iszap hatalmas területet árasztott el, rengeteg házat tett lakhatatlanná és a lúgos folyadék kipusztította a Torna-patak és a Marcal élővilágát. Bakonyi Zoltán, a Mal vezetője a 10-es zagytározó átszakadása után még azt mondta, hogy a vörösiszap nem veszélyes, a sebesültek égési sérülései azonban ennek ellentmondtak. A hatóságok mindent elkövettek, hogy elkerüljék a környezeti katasztrófa további terjedését és megakadályozták, hogy az erős koncentrációjú szennyeződés elérje a Dunát. Újabb védőgátakat építettek, kármentő alapot hoztak létre és intézetet állítottak fel a környezeti helyreállításra. A rendőrség négy gyanúsítottat – a Mal vezetőit és munkatársait – hallgatta ki gyanúsítottként. A katasztrófa híre bejárta a világot, külföldről is érkeztek adományok az iszapömlés áldozatai javára. 

Vörösiszap-pusztítás - Galéria

hvg.hu

Milliók követték a tévében annak a 33 chilei bányásznak a kiszabadítását, akik az Atacama-sivatagban található San José-i bányában augusztus 5-én bekövetkezett robbanás után 69 napot töltöttek a közel 700 méteres mélységben. Arról, hogy túlélték a balesetet, egy, a robbanás után 17 nappal a felszínre küldött cédulán adtak hírt – ez a papírdarab később szintén világhírűvé vált, amikor a szöveg írója, az egyik bányász megkapta az üzenethez kapcsolódó szerzői jogot. A mentőakció szervezői kezdetben arra számítottak, hogy csak karácsonyra sikerül majd a felszínre hozni a bányászokat, de a mentőalagút fúrása a tervezettnél gyorsabban haladt, és október 14-én – kevesebb mint 24 óra alatt – egy szűk alagútban mozgó kapszula segítségével mindannyian elhagyhatták a járatot. Fent világhírnév várta a 33 férfit, akiknek történetéről a tervek szerint filmet is forgatnak majd.   

A chilei bányászok kiszabadulása - Galéria

HUGO INFANTE/GOVERNMENT OF CHILE