"Tisztességtelen, ha két országnál, teljesen mindegy, hogy melyik, precedenst teremtenek a szabályok módosításával" - mondta a külügyminiszter. A Franciaországra és Németországra tett utalása arra a levélre vonatkozik, amelyet Brice Hortefeux francia és Thomas de Maiziere német belügyminiszter december közepén küldött az Európai Bizottsághoz. A levél szerint túlságosan korai, ezért Franciaország és Németország ellenzi, hogy Románia és Bulgária 2011 márciusában csatlakozzon az úgynevezett schengeni övezethez. Utóbbi lényege, hogy határellenőrzés nélküli átjárást biztosít az európai uniós tagországok között.

A két miniszter a korrupció valamint a szervezett bűnözés elleni harcban mutatkozó román és bolgár hiányosságokra hivatkozott. A schengeni övezet bővítéséhez a tagországok egyhangú határozatára van szükség, ezért a német és francia ellenkezés azt jelenti, hogy Románia és Bulgária egyelőre nem csatlakozhat.

Az uniós tagországok a tervek szerint januárban hallgatják meg a bolgár és román felkészüléssel foglalkozó szakértői jelentést. Ezután határoznának az esetleges schengeni csatlakozásukról. A magyar EU-elnökség szeretné elérni, hogy a schengeni övezet bővítéséről márciusban döntés szülessen. A francia ellenállás oka lehet, hogy Franciaország több száz cigányt toloncolt vissza Romániába és Bulgáriába, a "bűnözés elleni küzdelemre" hivatkozva. Párizsban már akkor közölték, hogy komoly fenntartásaik vannak a két ország schengeni csatlakozását illetően.

Románia diszkriminatívnak tart minden lépést, amely a schengeni csatlakozás kérdését összekapcsolja az igazságügyi rendszer reformjával. A román elnök már decemberben hátrányos megkülönböztetésnek nevezte a francia-német közös döntést. Teodor Baconschi román külügyminiszter a hétfőn megjelent interjújában ürügynek nevezte a kizárást, amely szerinte arra szolgál, hogy nyomást gyakoroljanak országára más területeken. "El kell dönteni, hogy a jelenlegi mechanizmust folyatjuk kivételek nélkül, vagy egyoldalúan felmondjuk azt" - fogalmazott a miniszter.