Az MTI-hez kedden eljuttatott, január 1-jei keltezésű állásfoglalásában a Nemzetközi Sajtóegyesület (API) emlékeztetett arra, hogy a törvény akkor lépett életbe, amikor Magyarország átvette az EU soros elnöki tisztségét. "Ebben az időszakban a brüsszeli székhelyű tudósítók folyamatosan érintkezésben lesznek a magyar kormány képviselőivel és tisztségviselőivel. A tudósítók teljesíteni fogják azt a feladatukat, hogy független módon, objektívan és szakszerűen tájékoztassák olvasóikat, hallgatóikat és nézőiket a magyar elnökség fejleményeiről. Ez azt is jelenti, hogy biztosítani fogják a véleménynyilvánítás szabadsága és a szabad média elvének további tiszteletben tartását" - olvasható az állásfoglalásban. 

Az API megítélése szerint a magyar médiatörvény messzemenő politikai ellenőrzést valósít meg a médiatartalom fölött, és lehetővé teszi "a kormány által kinevezett testületek" számára, hogy "általánosan és gyengén meghatározott kritériumok alapján egyoldalúan ítéljen meg" médiatartalmakat. Az ilyen kritériumok közt említi az egyesület a közrend védelme, a kiegyensúlyozottság, a közügyekről való megfelelő tájékozódás szempontját. Szerinte e fogalmak homályossága a média öncenzúrájához vezethet, hogy elkerüljék a bírságolást.

Az API kifogásai közt szerepel az is, hogy a törvény a gyűlöletbeszéd elleni védelmet kiterjeszti csoportok széles körére - idézete szerint "bármely közösségre" -, és hogy vonatkozik a szándékolatlan sértésre vagy gyűlöletkeltésre is. A Nemzetközi Sajtóegyesület felszólítja a magyar kormányt, hogy olyan törvénnyel helyettesítse az elfogadott jogszabályt, amely eleget tesz a véleménynyilvánítási szabadság nemzetközi normáinak. Az állásfoglalást Ann Cahill, az API elnöke, az Irish Examiner brüsszeli tudósítója, valamint Michael Stabenow, a Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli tudósítója jegyzi.