Belgiumban a választások óta immár 206 napja nem sikerült kormányt alakítani. A viszály gyökere, hogy a gazdagabb, holland nyelvű Flandria lakosságának jelentős része lényegi átalakítást akar Belgium államszerkezetében, függetlenné akar válni a franciaajkú Vallóniától, ahová a szövetségi állami bevételek mostani újraosztása során jelentős összegek áramlanak át. A júniusi választásokat a flamand pártok versenyében a függetlenségpárti N-VA nyerte meg.

A kormányalakítási tárgyalások többször megfeneklettek, és II. Albert király legutóbb - fajsúlyosabb politikusok megalázó kudarca nyomán - már nem is kormányalakítási tárgyalásokkal, hanem csak "békéltető" küldetéssel bízta meg a meglehetősen csekély erőt képviselő flamand szocialisták vezetőjét. A pártoknak eddig a napig kellett nyilatkozniuk arról, hogy a Vande Lanotte által fáradságos munkával összeállított államreform-tervezet alapján egyáltalán látják-e értelmét a kormányalakítási tárgyalások hivatalos újraindításának.

Az N-VA most alapvető fenntartásokról beszél a tervezettel kapcsolatban. Belga politikai megfigyelők szerint kicsi az esélye annak, hogy a vallon pártok - amelyek már Vande Lanotte tervezetéről is úgy vélték, hogy az túlságosan sokat vesz el a közös szövetségi államtól és a vallonoktól - további engedményekre lennének készek a belátható időben. Az alkudozás azonban minden jel szerint folytatódik tovább.

Belgium az ügyvezető kormánnyal a tavalyi év második felében minden komolyabb fennakadás nélkül ellátta az EU soros elnöki tisztségét.