Abdigani Erkebajev, a bizottság vezetője a jelentést kedden ismertetve elmondta, hogy a vizsgálat szerint a hatalomból elűzött Kurmanbek Bakijev volt államfő rokonai is részt vettek a rendbontások megszervezésében. A zavargásokban szerepe volt a korábbi főügyész, Azimbek Beknazarov fiának is - mondta.
   
Erkebajev arról is beszámolt, hogy az átmeneti kormány nem hallgatott a titkosszolgálatokra, amelyek erőszak kirobbanásának veszélyére figyelmeztettek.
   
Az üzbég kisebbség elmarasztalása aligha vált ki újabb haragot az etnikai csoporton belül, annak ellenére sem, hogy a megállapítás jól illeszkedik a kormányzatnak a június erőszakos cselekményekről többször hangoztatott hivatalos magyarázatához.
   
Erkebajev, hogy valamiképpen elejét vegye a megállapítás nyomán esetleg fellobbanó haragnak, arról is szólt, hogy csak a szélsőségesek tehetők felelőssé az erőszakos cselekmények kirobbanásáért, sem a kirgiz, sem az üzbég kisebbség nem okolható a történtek miatt.
   
Az üzbégek és kirgizek közötti összecsapások június 10-én robbantak ki az ország déli részén fekvő Osban, majd az erőszak hamar átterjedt a közeli Dzsalálábád régióra is.
   
Erkebajev most azt mondta, hogy adataik szerint a zavargásokban 426 ember vesztette életét, köztük 276 üzbég és 105 kirgiz nemzetiségű személy. Az erőszakos cselekmények következtében hozzávetőleg 400 ezer üzbég kényszerült lakhelye elhagyására.