A francia katolikus napilap annak kapcsán közölt elemzést a "Nemzeti Front magyar változatáról", hogy a francia szélsőjobboldali párt hétvégi kongresszusán a pártalapító Jean-Marie Le Pen visszavonul az elnökségtől, s utódjául várhatóan a jelenleg alelnöki tisztséget betöltő lányát, Marine Le Pent választják meg.

A La Croix emlékeztet arra, hogy a 2010-es választásokon a Fidesz győzelme mellett a harmadik helyen végzett Jobbik is "látványos fejlődést" mutatott. A választást megelőző kampányt a párt a cigányok, valamint Magyarország ellenségei - a "bolsevikok", azaz a szocialisták, a multinacionális cégek, a kapitalisták, a korrupt politikusok és az elit, az Európai Unió valamint a Tel Aviv-Washington-Brüsszel-tengely - ellen folytatott beszédmódjával határozta meg - hangsúlyozza François d,Alancon.

A szerző idézi Tamás Pál szociológust, aki szerint a Jobbik a romakérdést a kampányban a kisvárosok és a falvak választóinak mobilizálására használta fel, miközben a radikális magyar jobboldal hagyományos témáit, az antiszemitizmussal átitatott ultranacionalizmust is megtartotta. A mozgalom olyan keresztény diákok csoportja által alapított egyesületből nőtt ki, akik jól érzékelték az elakadt társadalomban élő fiatalok frusztráltságát, akik a nemzeti rockzene szubkultúrája felé fordultak, s a diáktáborokban találták meg az összetartozás és a szolidaritás érzését - tette hozzá a szociológus.

A lap kitért arra is, hogy a Jobbik által alapított, majd 2009 júliusában betiltott félkatonai szervezet, a Magyar Gárda először 2007 decemberében tartott felvonulást abban a faluban, Tatárszentgyörgyön, amely 2009-ben a romák elleni sorozatgyilkosságok egyik helyszíne lett. "A francia Nemzeti Front magyar megfelelőjeként számon tartott Jobbik annak a magyar nacionalizmusnak a hagyományát követi, amelyet a vereségek és megaláztatások határoznak meg, különösen az ország területe kétharmadának elvesztése 1918 után" - mutat rá a cikk szerzője.

Véleménye szerint már a 2010-es önkormányzati választások eredményén érezhető volt a Jobbik kifáradása, azóta pedig Orbán Viktor és a parlamentben kétharmados többséggel rendelkező pártja, a Fidesz határozza meg a politikai életet. "A tekintélyelvű populizmus és a gazdaságnak a miniszterelnök által történő központosított irányítása kevés teret hagy a konkurenciának, bármelyik oldalon álljon is. A közelmúltban elfogadott nacionalista ihletésű intézkedésekkel pedig elvették a radikális jobboldal kenyerét" - véli a szerző. Ezek közé sorolja a kettős állampolgárságról szóló törvényt, a Trianon-emléknapot, valamint a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratórium meghosszabbítását. 

A lap idézi Jeszenszky Géza volt külügyminisztert (1990-1994), aki szerint a Jobbik megerősödése azzal a hozzá nem értéssel, korrupcióval és munkanélküliséggel magyarázható, amely az előző, szocialista-liberális kormány nyolc évét meghatározta. A tavaly áprilisi választások óta viszont a Jobbik társadalmi támogatottsága érzékelhetően csökkent - hívta fel a figyelmet Jeszenszky.        

A lap szerint ugyanakkor a kormányra váró, elkerülhetetlen strukturális reformok tükrében még "semmi nem dőlt el", és jelenlegi nehézségei ellenére a Jobbik a 2014-es választásokon még szolgálhat meglepetéssel.