A Szövetségi Tanácsban a vita mindössze 15 percig tartott, s az aggodalmakat Anatolij Szergyukov védelmi miniszter a helyszínen eloszlatta, kijelentve: ha Oroszország teljes egészében teljesíti a fegyverkezési terveket, akkor sem lesz - tíz év múlva sem - annyi hadászati rakétahordozója, amennyit a szerződés lehetővé tesz.
A dokumentum értelmében a szerződő felek hadászati támadó fegyvereik mennyiségét hét év alatt szándékoznak csökkenteni, illetve korlátozni: a hadrendben lévő interkontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták és nehézbombázók területén 700 egységre, az interkontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjárókról felbocsátható rakéták hadrendben lévő és hadrendbe nem állított kilövőállásai terén 800 egységre és a nevezett fegyverekhez való robbanótöltetek terén 1550 egységre. Az alsóház, az állami duma kedden fogadta el a ratifikációs törvényt.
Az orosz ratifikációs törvényhez a duma kiegészítéseket fogadott el, s ezek a szerződés teljesítésének feltételéül szabják az orosz hadászati nukleáris erők Oroszország biztonságának garantálásához megfelelő szinten tartását, egyebek mellett a rakétapajzson való áthatolásra alkalmas új fegyverek kifejlesztése, kikísérletezése, gyártása és telepítése révén.
A törvény emellett felszólít a nukleáris elrettentő erő harckészségének fenntartására a stratégiai helyzet bármilyen alakulása esetén, és a szükséges tudományos-kutató és kísérleti-konstruktőri bázis fenntartására és fejlesztésére. A jogszabály a hangsúlyt a hadászati támadó és a hadászati védelmi fegyverek beszámítása közötti összefüggésre helyezi.
Végül felsorolja, mely körülmények esetén mondhatja fel Moszkva a szerződést: ha Washington lényegesen megsérti az új szerződésben vállalt kötelezettségeit, olyan módon, hogy ez az orosz nemzetbiztonságot fenyegető veszély kialakulásához vezethet, illetve ha az Egyesült Államok, más állam, vagy államok csoportja olyan rakétavédelmi rendszert telepít, amely csökkenti az orosz hadászati nukleáris erők hatékonyságát.
Az állami duma ugyanakkor nyilatkozatban szólította fel a többi nukleáris hatalmat a nukleáris fegyverek korlátozásának és csökkentésének folyamatához való csatlakozásra. A szerződést 2010. április 8-án írta alá Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama amerikai elnök Prágában.
A dokumentum az 1991-ben megkötött START-szerződés helyébe lép. A szerződés az 1991-ben aláírt START-I és a hadászati támadó potenciálokról 2002-ben kötött szerződés (SORT, más néven Moszkvai Szerződés) helyébe lép. A START-I. 2009. december 5-én járt le, de a felek vállalták, hogy a START-III életbelépéséig kötelezőnek tekintik a START-I előírásait. Az Egyesült Államok szenátusa közvetlenül karácsony előtt ratifikálta a szerződést.
