Rólunk vitáztak az Európa Tanácsban
Utolsó frissítés:
A magyar demokrácia működéséről vitáztak szerda késő délután az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi ülésén, a képviselők egy csoportja pedig monitoring eljárás indítását kérte Magyarországgal kapcsolatban, mert aggódnak a hazai jogrend, az emberi jogok és a demokratikus intézmények működése miatt.
Most érkezett
Még egyszer az Európa Tanácsról
Az Európa Tanács (ET) nem EU-intézmény (bár gyakran összekeverik az Európai Tanáccsal), a nemzetközi szervezetet 10 állam hozta létre még 1949-ben, ma 47 ország a tagja. Többek között az emberi jogok, a média, a jogi együttműködés, a társadalmi kohézió, a helyi demokrácia és a határokon átívelő együttműködés területén aktív. Megalapítása után egy évvel, 1950-ben elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ennek alapján állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát. Magyarország 1990-ben csatlakozott a szervezethez.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöksége – azaz más néven a Büró – hétfőn döntött arról, hogy a magyar demokrácia működéséről vitáznak majd a képviselők a szerdai plenáris ülésen. Az európai szocialisták javaslatára napirendre vett vitában először Björn von Sydow egykori svéd védelmi miniszter, a szocialisták képviselője szólalt fel.
Kedden a képviselők egy csoportja Marietta de Pourbaix-Lundin, a Fidesz pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz tartozó svéd Mérsékelt Párt politikusának kezdeményezésére levélben kérte a parlamenti közgyűléstől a monitoring eljárás elindítását Magyarországgal kapcsolatban, ahol véleményük szerint aggodalomra adnak okot a jogrenddel, emberi jogokkal és a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos közelmúltbeli fejlemények.
Percről percre
Ketten lapoznak egy menetrendet
A parlamenti közgyűlés elnökének kollégája is segít lapozni az előttük fekvő sokoldalas, mentrendet tartalmazó dokumentumot, a papírsusogás beszűrődik még a szinkrontolmácsok szövegébe is. A szavazások eredményéről a videójátékok grafikáját idéző kijelző tájékoztat piros-zöld nyilakkal.
Max von Sydow rokona kapott szót
A svéd szocialisták veteránja, Björn von Sydow volt védelmi miniszter kapott szót néhány percre, a hírek szerint ő lesz az első felszólaló a magyarok ügyében is. Most a volt Jugoszláviáról ejtett néhány szót. A Wikipedia szerint édesanyja családnevét használja, és távoli rokona a híres színésznek, Max von Sydow-nak.
Közben egymás után fogadják el a témával kapcsolatos határozatokat, egy-egy sikeres szavazást gyér taps követ.
Björn von Sydow © Wikipedia |
Max von Sydow © Wikipedia |
Megkezdődött az ülés, nincs teltház
Erősen foghíjasak a sorok a teremben, mindenesetre néhány perces késésssel elkezdődött az ülés. Az első téma a Balkán, ezen belül is a tagországok együttműködése a háborús bűnökkel kapcsolatos ügyészségi eljárásokban, a tanúk védelmének fontossága, illetve a volt Jugoszlávia utódállamai között megbékélés és politikai párbeszéd. A felszólaló képviselők szórakozottan konstatálják, hogy csak néhány percük van mondanivalójuk prezentálására.
Egy MSZP-s sem lesz ott a vitán
Az MSZP-t is váratlanul érhette a magyar téma mai napirendre tűzése: az Index szerint egyik magyar szocialista politikus sem lesz jelen az ülésén. Az MSZP-s főtag Szabó Vilmos és az MSZP-s helyettes Harangozó Gábor is külföldön tárgyal (előző Indiában, utóbbi Washingtonban), az utazásaikat a párt szóvivője szerint már hetekkel ezelőtt megszervezték.
A magyar küldöttséget egyébként a fideszes Braun Márton vezeti, aki egyben a közgyűlés egyik alelnöke is. A küldöttség főtagjai közt rajta kívül van három fideszes, egy KDNP-s, egy jobbikos és egy szocialista politikus. A helyettesek: egy szocialista, egy LMP-s, egy KDNP-s és négy fideszes.
Érkeznek a képviselők, élőben adják az ülést
Lassan szállingóznak a képviselők az Európa Tanács strasbourgi üléstermébe, legalábbis a szervezet honlapján követhető élő közvetítés tanúsága szerint. Az ülést bárki követheti, csak kattintania kell.
Háromkor kezdődik az ülés, velünk később foglalkoznak
Három órakor kezdődik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése mai ülésének második része, amelyben a képviselők a magyar demokrácia működéséről is vitáznak majd. A magyar téma a négy napirendi pont közül a harmadik lesz, előtte még többek között a balkáni rendezéshez elengedhetetlennek ítélt tanúvédelemről, a volt Jugoszlávia utódállamai közötti politikai dialógusról, illetve a kiadatási eljárásokban érintett menekültek védelméről is szó esik még.