„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
A vízi jármű szombaton kötött ki a tengeri határ közelében fekvő Jonpjong szigeten, amely ellen tavaly novemberben az észak-koreai hadsereg tüzérségi támadást intézett, négy ember halálát és 18 sebesülését okozva. Az öttonnás bárkát Jonpjongról a Dél-Korea nyugati partvidékén fekvő kikötővárosba, Incshonba vontatták. A hajó fedélzetén 11 férfi és 20 nő tartózkodott. A hatóságok jelenleg kihallgatják őket, de egy szöuli illetékes szerint a hajó utasai egyelőre nem jelezték, hogy nem kívánnak visszatérni az országukba.
Valószínűleg nem akarnak Dél-Koreában maradni, vagyis nem szökevényekről van szó. A dél-koreai hatóságok szerint a csoport egyszerűen eltévedt a ködös időben a tengeren. Lehetséges az is, hogy leállt a hajómotor, és emiatt sodródtak dél-koreai vizekre. Az utasok azt állították, hogy nem rokonai egymásnak, hanem egy "munkáskollektívát" alkotnak.
Azóta, hogy Korea két országrészre szakadt 1948-ban, több mint 20 ezren szöktek északról délre. A Csoszun Ilbo című dél-koreai lap hétfői számában szöuli kormányforrásokra hivatkozva arról cikkezett, hogy a Dél-Koreába került északiak évente mintegy 10 millió dollárral (7,35 millió euró) segítik hozzátartozóikat. Az észak-koreai hatóságok azonban a küldemények 30 százalékát lefölözik, és az így keletkezett pénzösszegek komoly segítséget jelenthetnek a válságban lévő észak-koreai gazdaságnak - írta a szöuli lap.
