A vádlott, aki Afganisztánban 1996 augusztusa és 2002 márciusa között a haldeni kiképzőtábor instruktora és parancsnokhelyettese volt, vádalku keretében ismerte el bűnösségét. A megállapodás nélkül a férfit életfogytiglani szabadságvesztésre ítélhették volna. A katonai esküdtszék szerdán hozza meg ítéletét.
   
A szudáni azzal a feltétellel vallotta magát bűnösnek, ha az összeesküvésre vonatkozó vádpontból eltávolítják azt a kitételt, hogy az polgári célpontok ellen irányult, illetve védett személy vagy személyek megsebesítését vagy meggyilkolását célozta, a hadviselésre vonatkozó törvények megszegésével.
   
Moira Modzelewski hadbíró, a haditengerészet kapitánya a vádlott beismerése után mintegy másfél órát fordított annak tisztázására, hogy Mohamed önként és jószántából határozott-e úgy, hogy bűnösnek vallja magát, s hogy tisztában van-e azzal, hogy ezek után nem lesz alkalma az ítéletet megfellebbezni. Miután a férfi arab szinkrontolmács segítségével válaszolt a neki feltett kérdésekre, a bíró megállapította, hogy a vádlott döntése súlyának teljes tudatában hozta meg döntését.
   
Ez volt a hatodik eset, amely a guantánamói foglyok ügyében a hadbíróságon eljutott az ítéleti szakaszba; két ízben a tárgyalás teljes lefolytatása után született elítélő határozat, négy esetben pedig a vádlott bűnösnek vallotta magát - számolt be John Murphy katonai főügyész, a haditengerészet kapitánya a tárgyalás befejeztével, egyszersmind megelégedettségét fejezve ki az eddigi ítéletekkel kapcsolatban.
   
Az MTI kérdésére elmondta, hogy a katonai ügyészség további mintegy 60 vádlott esetében készítette el a vádiratot, de politikai döntés kérdése, hogy ezek ügyét katonai vagy polgári szövetségi bíróságon tárgyalják-e. Elmondása szerint Núr Oszmán Mohamed esete volt az utolsó, amelynek lefolytatását a katonai bíróságon engedélyezték. Murphy nem árulta el sem a guantánamói foglyok számát, sem azok nemzetiségét.
 
A tárgyalás után a Human Rights Watch és más emberjogi szervezetek helyszínen tartózkodó képviselői aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a guantánamói fogvatartottaknak nincs lehetőségük tárgyalásra és rámutattak, hogy Mohamed ügye is csak 8 évvel az elfogása után jutott el az ítéletig.