A közép-ázsiai ország törvényhozása szinte egyhangúlag adta áldását csütörtökön a kormány januárban előterjesztett rendeletére, egyedül a Szülőföld nevű nacionalista párt tagjai tiltakoztak, igaz, ők is csak mértékkel. "Mindannyian tiszteljük Vlagyimir Putyint mint erős politikust és Oroszországot mint stratégiai partnerünket, de nem adhatjuk a nevét egy hegynek" - hangoztatta Kamcsibek Tasijev, a párt vezetője, aki szerint a csúcsot inkább Csingiz Ajtmatov világhírű kirgiz íróról kellene elnevezni. 

Egy Nurlan Szulajmanov nevű képviselőt az nyugtalanította, hogy az alacsony növésű orosz kormányfő talán sértőnek érzi majd, hogy az ország hétezer méter fölé kúszó csúcsai helyett csupán egy viszonylag csekély magasságút neveznek el róla. "Nem egy négyezer méteres hegyet, hanem magasabbat kellene elneveznünk az orosz politikusról... Különben Vlagyimir Vlagyimirovics talán zokon veszi, hogy nem értékeljük elég nagyra" - fejtegette az országgyűlés előtt. Egy másik képviselő, Narinbek Moldobajev szerint "semmi gond nincs azzal, hogy egy hegynek Vlagyimir Putyin nevét adjuk, végtére is nem adjuk neki az egész hegyet".

A kormány illetékese egyebek közt arról beszélt a képviselőknek, hogy a kormányfő nagyon szereti, ha lovaglás, úszás vagy más sportos szabadtéri tevékenység közben fotózzák, és bizonyára nagyon élvezné a csúcs megmászását is. Putyin kirgizisztáni kollégájától, Almazbek Atambajevtől hallott az ötletről, és azzal viccelődött, hogy neki kellene elsőként megmásznia az újonnan elnevezett csúcsot. 

Az ország északi részén, a Tien-san-hegység egyik vonulatában található Vlagyimir Putyin-csúcs nem az első Kirgizisztánban, amelyet orosz politikusról neveznek el: korábban Oroszország első választott elnökéről, Borisz Jelcinről is elneveztek egyet. Elemzők szerint az elnököt távozásra kényszerítő, több száz halálos áldozattal járó tavalyi kirgizisztáni zavargások után a nemrég megválasztott, Atambajev vezette új koalíciós kormány Oroszországhoz való közelségét akarja hangsúlyozni a lépéssel.