A tanácskozás után kiadott állásfoglalás szerint az európai néppárti (EPP) miniszterelnökök egyetértettek abban, hogy azonnali cselekvésre van szükség az euróövezet stabilitásának megerősítéséhez, és el kell érni a gazdaságpolitika nagyobb összehangolását a tagországok között. A konzervatívok szerint szükség van arra, hogy az Európai Bizottság "világos szankciós mechanizmusok" alapján járhasson el a pénzügyi fegyelem ellen vétő tagországokkal szemben. Arra szólították fel a testületet, hogy szigorú feltételekhez kösse a tagállamoknak folyósítandó jövőbeni mentőcsomagokat.

„Munkahelyeket kell teremtenünk, növelnünk kell a termelékenységet, tartósan meg kell erősítenünk az állami pénzügyek stabilitását" – hangoztatta Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, ismertetve a záróközleményt, amely öt pontban foglalta össze a március 11-i euróövezeti csúcstalálkozóhoz készült ajánlásokat.

A helsinki tanácskozáson részt vett mások mellett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Angela Merkel német kancellár, Silvio Berlusconi olasz, Francois Fillon francia és Orbán Viktor magyar kormányfő, valamint Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői EU-tanács elnöke és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is.

A csúcstalálkozó alkalmával Angela Merkal hangsúlyozta, hogy az uniós országok együtt csak akkor képesek megvédeni az eurót, ha erősek, és rendet tartanak a saját házuk táján. Barroso felhívta a figyelmet arra, hogy foglalkozni kell a tagállamok adósság-problémáival. A találkozó házigazdája, Jyrki Katainen pénzügyminiszter ezzel kapcsolatosan azt hangoztatta, hogy az adósságra vonatkozó előírásoknak "keményebbeknek" kell lenniük.

Martens nyilatkozatából ítélve az EPP-csúcs résztvevői hűvösen fogadták Enda Kenny, Írország újdonsült miniszterelnökének kérését, hogy könnyítsenek  a 85 milliárd eurós mentőcsomag kamatfetételein, illetve a kölcsön futamidején.

Az EPP miniszterelnökeinek helsinki találkozójával párhuzamosan tanácskoztak Athénban az európai szocialista pártok vezetői, hogy az Európai Unió március 25-i csúcstalálkozója előtt felvázolják az euróövezetet további válságoktól megóvni képes szabályokat és mechanizmusokat. Az uniós csúcs előtt, március 11-én tartják meg az euróövezeti miniszterelnökök és államfők találkozóját.

Az euróövezeti csúcs annak nyomán vált indokolttá, hogy Angela Merkel és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök javasolta: kössenek olyan megállapodást az eurózóna versenyképességének növelése érdekében, amely az eddigi elgondolásokon túlmegy, és a részt vevő országok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolását írja elő.

A Merkel-Sarkozy javaslat értelmében egységesíteni kellene a pénzügyi-, adó-, bér- és nyugdíjpolitika számos fontos elemét. Így maximálni kellene a nemzeti alkotmányokban az állam külföldi eladósodottságának még elfogadható mértékét, közös szabályt kellene alkotni a társasági adó számítási módjára, el kellene törölni a bérek automatikus inflációkövető emelését, illetve egységes nyugdíjkorhatárt kellene meghatározni.

A versenyképességi paktumra tett javaslat egyelőre csak az euróövezetre vonatkozik, de a németek és a franciák szerint idővel az övezeten kívüli EU-tagok is csatlakozhatnának.

A Merkel és Sarkozy által vázolt elképzelések jóval túlmennek azokon a tervezett pénzügyi jellegű intézkedéseken, amelyekről eddig szó volt az Európai Unió különböző intézményeiben az euróövezet stabilitásának megőrzését célzó megbeszélések során.