Az összevont perben vizsgált, két hasonló jellegű ügy Chiracnak még az elnökséget megelőző párizsi főpolgármesteri időszakára (1977-1995) nyúlik vissza. A 78 éves politikus ellen azonban csak négy évvel ezelőtti leköszönése után indulhatott vizsgálat, addig ugyanis köztársasági elnökként mentelmi jogot élvezett.

A vád szerint a párizsi főpolgármesteri hivatalban 1990 és 1995 között fiktív állásokat hoztak létre a jelenleg kormányzó Népi Mozgalom Uniójának (UMP) jogelődje, a Chirac által alapított, és akkoriban általa irányított Tömörülés a Köztársaságért (RPR) nevű jobboldali párt munkatársainak részére. A volt elnököt azzal gyanúsítják: összesen 28 esetben engedélyezte, hogy a pártjának dolgozó személyeket az önkormányzati büdzséből fizessék. Közpénzek elsikkasztása és hivatali visszaélés ellene a vád.

A mai napig a legnépszerűbbnek számító francia politikus büntetőpere azonban jelenleg elsősorban a volt államfő egészségi állapota miatt izgatja a közvéleményt. A Chirachoz közelállók nem tagadják, hogy az exelnök visszavonulása óta hirtelen megöregedett és emlékezetkieséssel küzd. Felesége azonban cáfolta, hogy a volt államfő Alzheimer-kórban szenved.

Az egy hónaposra tervezett per első napján, amelyen az eljárás menetéről dönt a bíróság, a volt elnöknek nem kell megjelennie. A védelem - mint pénteken bejelentette - viszont a két ügy egy perben való vizsgálatára vonatkozóan alkotmányossági problémákat kíván felvetni. Ha ezt indokoltnak tartja a bíróság, akkor a kérdés megvizsgálását a semmítőszék elé küldheti, amelynek három napja lesz arról dönteni, hogy kikéri-e az alkotmánytanács állásfoglalását. Vagyis elképzelhető, hogy eljárási problémák miatt a pert hétfőn határozatlan időre elhalaszthatják.

Az egyik ügy kapcsán - amely hét munkahelyet érint - már korábban bebizonyosodott, hogy olyan közpénzeket juttattak a kilencvenes években az RPR pártkasszájába, amelyeket a fővárosi önkormányzattal kötött hamis munkaszerződések alapján vettek fel. A párt főtitkára akkoriban Chirac bizalmasa, Alain Juppé későbbi miniszterelnök, jelenlegi külügyminiszter volt. Őt a 2002-ben nyilvánosságra került ügyben 2004-ben jogerősen 14 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték és egy évre eltiltották a politikai tisztségvállalástól. Juppé öt társa szintén felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

A közben köztársasági elnökké választott Chirac felelősségét mentelmi joga miatt 2004-ben nem vizsgálták, és azóta a kérdéses ügyek többsége elévült, ezért csak az 1994 óta elkövetett törvénysértések szerepelnek a per napirendjén. A számos közvetett bizonyítékon túl egy hamis munkaszerződésen szerepel is a későbbi elnök aláírása, s a feltárt esetek több nevesített szereplője már beismerte, hogy rendszeres bérezése dacára nem dolgozott a fővárosi önkormányzatnál. Ha Chirac bűnössége bebizonyosodik, tíz év szabadságvesztéssel és 150 ezer eurós bírsággal büntethető, valamint tíz évre eltilthatják a politikai tisztségvállalástól.

Az ügyészség már előre Chirac felmentését kérte, mert nem látja bizonyítottnak a volt elnök személyes felelősségét az ügyben. A vádemelést megfogalmazó vizsgálóbírók álláspontja szerint viszont Chirac tekinthető az illegális pártfinanszírozás szellemi atyjának: húsz évvel ezelőtt személyesen ő találta ki, hogyan lehet más célokra szánt állami forrásokból fizetni az akkoriban alulfinanszírozott politikai pártok alkalmazottait.

A volt államfő leköszönése utáni interjúiban tagadta a sikkasztás vádját, és azzal érvelt, hogy a vitatott munkahelyekre szükség volt a városháza alapvető működéséhez. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy azokról a fővárosi közgyűlés döntött.

A párizsi önkormányzat eredetileg felperes volt a másik ügyben, de tavaly szeptemberben a fővárosi közgyűlés jóváhagyta azt a Bertrand Delanoe szocialista főpolgármester, a jobbközép kormánypárt és Chirac közti megállapodást, amelynek alapján a fővárosi önkormányzat 2,2 millió eurós kártérítésért cserébe nem perli tovább az exelnököt. A Chirac által felajánlott 550 ezer eurón felül a jelenlegi kormánypárt is fizetett az önkormányzatnak 1,65 millió eurót. Az ügyben feljelentést tett magánszemélyek és sajtókommentárok szerint a kártérítés felér a beismerő vallomással.

A volt elnökön kívül ez utóbbi ügyben további kilenc vádlottnak kell felelnie, köztük van Chirac két volt kabinetfőnöke, és olyan ismert személyiségek, mint az alkotmánytanács jelenlegi elnökének, Jean-Louis Debrének az egyik fivére, Jean de Gaulle, az V. köztársaság alapítójának unokája vagy a Force ouvriere szakszervezeti szövetség volt vezetője, Marc Blondel, akit – papíron – sofőrként és testőrként hat éven át alkalmazott a párizsi városháza.

Az önkormányzat visszalépése után Chiracnak azonban ebben az ügyben nem kell tartania komoly ítélettől, ugyanis az ügyészség már korábban közölte, hogy ebben az esetben is a politikus felmentését kéri.