
Nukleáris vészhelyzet Japánban – óráról órára
Utolsó frissítés:
A Japánban valaha mért legnagyobb, 9-es erősségű földrengés rázta meg március 11-én a szigetország északkeleti partvidékét, a rengés után pedig hatalmas szökőár öntötte el a part menti településeket. A katasztrófa során megsérült a fukusimai atomerőmű több reaktora is, két reaktorépületben robbanás történt és több alkalommal tűz ütött ki. Az erőmű dolgozói megpróbálják elkerülni a nukleáris katasztrófát. Kövesse az eseményeket percről percre a hvg.hu-n!
Most érkezett
Magas sugárzást mértek az erőműtől 30 kilométerre is
A japán tudományos minisztérium a fukusimai erőműtől 30 kilométerre északnyugatra óránként 0,17 millisievert (mSv) erősségű is sugárzást mért. Az NHK tévécsatorna szerint egy ilyen erősségű szinten hat óra alatt 1 millisievert sugárzást nyelhet el a szervezet, az pedig megegyezik az egy évre maximálisan még biztonságosnak tekintett szinttel. A minisztérium helyi idő szerint csütörtök reggel 9.20 és délután 3 óra között végezte a méréseket 28 helyszínen, az erőműtől 20-60 kilométeres távolságban. A legtöbb ponton óránkénti 0,0183 és 0,0011 mSv sugárzást észlelt, amely ugyan magasabb a megszokottnál, de az egészségre közvetlenül nem ártalmas. (NHK)
Percről percre
Tervezett áramkimaradás: így festenek a sötét utcák
A felvételek a jokoszukai haditengerészeti bázis közelében készültek szerda este. (CNN)
Csak néhány napra elég az Iwaki kórház készlete
A fukusimai erőműtől mindössze 45 kilométerre működő Iwaki Kyoritsu Kórházban a Mainichi Daily Newsnak elmondták, hogy élelmiszerekből mindössze öt napra, gyógyszerekből pedig csak három napra elég készletük maradt a kórházban kezelt 300 beteg részére. (CNN)
Az E.on már le is kapcsolt egy német erőművet
A német E.on bejelentette, hogy a kormány kérésének megfelelően már le is kapcsolt egy atomerőművet, az Isar I-est, és pénteken egy következő erőművet is levesz a rendszerről. (BBC)
Német szakértő: a következő két nap döntő lesz
Döntő lesz a következő két nap abból a szempontból, hogy sikerül-e elhárítani az igazán nagy nukleáris katasztrófát az északkelet-japáni fukusimai atomerőműben - mondta csütörtökön egy német szakértő. Sebastien Pflugbeil, a német Sugárzásvédelmi társaság elnöke kifejtette: katasztrofális következménye lesz, ha nem sikerül visszahűteni az üzemanyag-kazettákat a Fukusima-1 erőműben. Ez pénteken, de legkésőbb szombaton kiderül - tette hozzá. Szerinte ha kudarcba fullad a hűtési kísérlet, kijut a szabadba a felgyülemlett radioaktív anyag, és olyan szintű lesz a sugárszennyezettség az egész létesítményben, hogy nem lehet majd mit tenni. Ez esetben pedig legalább akkora lesz a katasztrófa mértéke, mint az 1986-os csernobili nukleáris baleseté - mondta a német szakember. (MTI)
Még nem állították helyre az erőmű áramellátását
Meg nem erősített információk szerint a fukusimai erőművet üzemeltető Tepco sikeresen bekötött egy új elektromos kábelt a létesítményben, de azt egyelőre nem tudni, mikor állhat helyre az erőmű áramellátása. (Guardian, Kyodo News)
Elutazott Japánba a NAÜ vezetője
Jukija Amano, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője elutazott Japánba. A bécsi reptéren az indulás előtt azt mondta, szeretné meglátogatni a megsérült atomerőművet is. "A helyzet továbbra is nagyon komoly" - mondta Amano az újságírók előtt. (Reuters)
Alávetik a paksi atomerőművet a katasztrófatesztnek
A paksi atomerőműben a múlt század kilencvenes éveitől jelentős biztonsági beruházások történtek, így javult a földrengésállósága is, az erőművet alávetik az EU-ban most formálódó stressz tesztnek - mondta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a parlament fenntartható fejlődés bizottságának ülésén csütörtökön. Az bizottsági ülés témája a japán Fukusima-atomerőmű balesete kapcsán kialakult helyzet megismerése volt.
A bizottsági ülés utáni sajtótájékoztatón Jávor Benedek (LMP) elnök azt kérte a kormánytól, hogy sem az atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról, sem pedig az új blokkok építéséről ne szülessen döntés a kockázatok felmérése előtt. Az államtitkár a felmérendő kockázatok között említette a földrengés mellett az árvizet, a hűtőrendszer állapotát, a tartalék áramforrás biztonságát, továbbá a reaktor védettségét és a balesetek alkalmával követendő eljárások rögzítését. A kockázatok számbavételekor felhasználják a japán atomerőművi baleset tanulságait. (MTI)
A japán GDP 3 százalékát is meghaladhatja a cunamikár
Akár a 200 milliárd dollárt, a japán hazai össztermék (GDP) több mint 3 százalékát is elérheti a távol-keleti szigetországban történt kettős természeti katasztrófa okozta kár a Goldman Sachs csütörtöki becslése szerint. (MTI)