A szélsőjobboldali Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezete nyilatkozatban követeli az ungvári magyar főkonzulátustól a magyar állam történelmi felelősségének tisztázását a Kárpát-Ukrajna 1939-es „megszállásakor elkövetett bűntettek” és „az ukrán nép ellen 1939-1944-ben Kárpátalján végrehajtott népirtás” ügyében.
A kárpátaljai hírportálon vasárnap éjjel közzétett nyilatkozatában a Szvoboda kárpátaljai szervezete az ungvári magyar külképviseletnek arra a jegyzékére válaszol, amelyet a helyi hatóságoknak küldött a vereckei magyar honfoglalási emlékmű 2011. február 19-ei felgyújtása kapcsán, s amelyben egyebek mellett elismeri az ukrán rendvédelmi szerveknek az ügyben foganatosított hatékony intézkedéseit, közte a tettesek elfogását.
A közlemény a többi között leszögezi: „még messze nincs megoldva az a konfliktushelyzet, amelyet a főkonzulátus munkatársainak közvetlen közreműködésével idéztek elő rövidlátó ukrán és magyar politikusok”. A szélsőséges szervezet azt tanácsolja a magyar diplomáciai kirendeltségnek, hogy várja meg a bírósági ítéletet azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó ügyben ki az igazi bűnös, majd pontokba foglalva több kérdés tisztázására szólítja fel a külképviseletet. A nyilatkozat szerzői ugyanis kétségbe vonják, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) van-e tulajdonjoga „a Vereckei-hágón az ukrán hősök csontjaira dobált kőhalomra”. A Szvoboda szerint jelenleg nincs a magyar szervezet birtokában az „úgynevezett emlékmű” tulajdonjogát igazoló okmány, így a létesítmény nem minősül műemléknek.
A nyilatkozat szerint tisztázásra szorul az is, hogy hová szórták el a pénzt – hivatalnokokat fizettek le belőle vagy zsebre vágták – a KMKSZ vezetői, akik máig nem tudták megoldani a rájuk bízott feladatot az emlékmű (tavaly novemberben kezdeményezett) hivatalos bejegyeztetésével kapcsolatban. Végezetül a szélsőjobboldali szervezet arra emlékezteti az ungvári magyar főkonzulátust, hogy még sok munka vár rá, amíg „tisztázza a történelmi igazságot a magyar állam Kárpát-Ukrajna 1939-es megszállása idején elkövetett bűntettei, valamint az ukrán nép ellen 1939–1944-ben Kárpátalján végrehajtott népirtás kapcsán, amikor a lakosság közel egyharmadát elpusztították”.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
