Clinton először kereste fel Tunéziát azóta, hogy példátlan tömegtüntetések január 24-én megbuktatták Zin el-Abidin ben Ali elnök több évtizedes hatalmát.

Clinton kijelentése egyértelmű tette, hogy a légtérzárlat létesítése katonai beavatkozás kockázatával járhat. "A repüléstilalmi övezet (létesítése) megkövetel bizonyos lépéseket a (tilalom betartását ellenőrző) repülőgépek és pilóták védelmében, köztük olyan célpontok bombázását, mint a líbiai légvédelem" - mondta.

Az amerikai külügyminiszter szerint az (ENSZ BT-szavazás előtti) tárgyalások konkrét lépéseken túlmutató, szélesebb körű felhatalmazásról szólnak, hogy bármilyen ENSZ-intézkedésnek érvényt szerezhessenek. Clinton hozzátette, hogy nem fontolgatnak szárazföldi beavatkozást.

Clinton leszögezte azt is, hogy az általa könyörtelen diktátornak titulált Kadhafinak távoznia kell a hatalomból; ha nem távozik, "csak bajt fog keverni".

Az amerikai külügyminiszter tunéziai tárgyalásairól elmondta, hogy ahhoz hasonló segélycsomagról tárgyalnak, amelyet Egyiptomnak is ajánlanak, s amely befektetési hitelekből, hitelgaranciákból, valamint az oktatás, a technológia és tudomány területén a köz- és magánszféra együttműködésével megvalósítandó, úgynevezett PPP-projektekből áll. "A forradalom oly sok reményt keltett, amelyeket most eredményekké kell változtatnunk" - indokolta a csomag szükségességét Hillary Clinton.