Ez a megállapítás a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóműhely, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ országainak védelmi kapacitásairól összeállított, s alig egy héttel a líbiai repüléstilalmi övezetről szóló ENSZ-határozat előtt kiadott idei elemzés (Military Balance 2011) sajtóbemutatóján hangzott el.

Az igen átfogó, 490 oldalas elemzésből kitűnik az is, hogy a líbiai légierő sem tartozik a legkorszerűbbek közé. A líbiai védelmi kapacitásokról szóló fejezet szerint az észak-afrikai ország légierejének 394 repülőgépe van, de ezek közül sok nincs bevethető állapotban.

Az IISS kimutatása szerint a flotta zömmel régebbi típusú, szovjet gyártmányú repülőgépekből áll. A líbiai légierőnek összesen hét Tu-22-es típusú bombázója van. A vadászgép-flottát MiG-23-asok és MiG-25-ösök alkotják, a földi célpontok támadására alkalmas harci repülőgépek között pedig - néhány Mirage mellett - elsősorban MiG-21-esek, MiG-23-asok, valamint Szuhoj Szu-17-esek, Szu-20-asok és Szu-24-esek vannak.

A légvédelem gerincét járművekre telepített Volhov Sz-75-ös, illetve statikus telepítésű Sz-200-as Angara föld-levegő rakéták alkotják. Az IISS-jelentés szerkesztőinek becslése szerint a felkelés előtt a líbiai fegyveres erők összlétszáma 76 ezer lehetett, és ezt egy 40 ezer fős "népi milícia" egészítette ki.

A brit királyi légierőt (RAF) - amely jó eséllyel jelentős szerephez jut a líbiai repüléstilalmi határozat érvényesítésében - az IISS idei összesítése szerint 334 bevethető repülőgép alkotja, köztük 177, földi célpontok támadására is alkalmas vadászgép. Ez utóbbi kontingens kötelékébe 105 Tornado GR4-es, illetve 72 igen korszerű Typhoon tartozik.

A súlyos brit költségvetési helyzet konszolidálásának jegyében végrehajtott kiadáscsökkentések ugyanakkor a brit csapásmérő kapacitást sem hagyták érintetlenül. A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció az általa elvégzett átfogó stratégiai, védelmi és biztonsági felülvizsgálat eredményeként tavaly ősszel bejelentette, hogy reálértéken 8 százalékkal csökken a következő négy évben Nagy-Britannia védelmi költségvetése.

A takarékosságnak máris áldozatul esett a királyi haditengerészet egykori zászlóshajója, az Ark Royal repülőgép-hordozó, amelyet több más hadihajóval együtt leszereltek, és kivonták a szolgálatból a helyből felszállni képes, négy évtizedig használt Harrier harci gépeket is. Nagy-Britanniának a következő tíz évben nem lesz önálló, repülőgép-hordozókról bevethető légi csapásmérő ereje.

Emellett hétezer fővel valamivel 100 ezer alá csökken a szárazföldi hadsereg létszáma, és egyaránt ötezer fős leépítés lesz 2015-ig a királyi légierő és a haditengerészet személyi állományában. A két fegyvernem létszáma így 30 ezerre, illetve 33 ezerre csökken.