A 15 tagú BT két állandó tagja, Oroszország és Kína nem élt a vétójogával, de tartózkodott a szavazásnál, s hasonlóképpen járt el India, Brazília és Németország is. A határozat egyúttal befagyasztja a Líbiai Nemzeti Olajkorporáció és az ország központi bankjának kintlévőségeit a két intézménynek Moammer Kadhafi ezredessel fennálló szoros kapcsolatai miatt.

A BT szavazását megelőző percekben amerikai kongresszusi tisztségviselők Washingtonban bejelentették, hogy az Obama-kormány előzetesen, arab országok közreműködésével megkezdte a légtérzár megvalósításának előkészületeit. Szavaik szerint a repüléstilalmi övezet létrehozására irányuló erőfeszítések "néhány napon belül" megkezdődhetnek. Az amerikai kongresszusi források szerint arab részről - a BT-határozat régióbeli támogatottságát hangsúlyozandó - Jordánia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek vehet részt a légtérzár megvalósításában.

Amerikai diplomáciai vezetők csütörtökön azt hangoztatták, hogy a légtérzár létrehozása önmagában nem elegendő, a BT-határozatnak felhatalmazást kell adnia arra is, hogy légicsapásokat mérjenek Kadhafi tankjaira és nehéztüzérségére is. A BT-határozat "minden további intézkedést" jóvá hagyó kitétele ezt az igény tűnik kielégíteni.

Amerikai katonai vezetők az elmúlt hetekben, kongresszusi meghallgatásokon hangsúlyozták, s hozzájuk hasonlóan csütörtökön a Tuniszban tárgyaló Hillary Clinton külügyminiszter is rámutatott, hogy a légtérzár megteremtése egyet jelent a líbiai légvédelem megsemmisítésével. Az Egyesült Államoknak több hadihajója állomásozik a Földközi-tenger és a Perzsa-öböl térségében.

Tripoli reagált

A tripoli vezetés ellentmondásosan reagált a légtértilalomról szóló döntésre: Haled Hajim külügyminiszter-helyettes egy nyilatkozatában azt állította, hogy a határozat az ország egységét és stabilitását fenyegeti, ám később ugyanő egy sajtóértekezleten azt közölte, hogy országa pozitívan reagál majd az ENSZ-döntésre, s készek egy tűzszünetre a felkelőkkel.

Ugyanakkor az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában a BT-határozat kapcsán a külügyminiszter-helyettes a nemzetközi közösség összeesküvéséről beszélt, s arról, hogy az olyan országok, mint Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok meg akarják osztani az országot. Szerinte a BT-döntés "felhívás a líbiaiaknak, hogy gyilkolják egymást".  Moammer Kadhafi líbiai vezető még a BT-határozat előtt, egy portugál médiának nyilatkozva azt állította, hogy kormányzata nem ismeri majd el a testület döntését. 

Eközben a CNN amerikai hírtelevízió azt jelentette, hogy a líbiai vezetés taktikát váltott, s immár nem akar támadást intézni a felkelők központja, Bengázi ellen. A CNN tripoli tudósítója elmondta, hogy nem sokkal a BT-határozat előtt telefonhívást kapott Moammer Kadhafi egyik fiától, Szaif al-Iszlamtól, aki közölte vele: humanitárius okokból, a lakosok tömeges menekülésétől tartva a hadsereg nem fog behatolni Bengáziba. A haderő a városon kívül marad, s csak a rendőrséget, valamint a terroristaellenes különleges erőket küldik be Bengáziba, a lázadók lefegyverzésére - tolmácsolta a Kadhafi-fiú szavait az újságíró. 

Moammer Kadhafi csütörtökön azt közölte, hogy a kormányerők már aznap este támadást indítanak Bengázi ellen. Ezt a közlést azonban a legtöbb megfigyelő inkább a pszichológiai hadviselés részének tekintette, mert a kormányerők csütörtökön még 130 kilométerre voltak a felkelők központjától.