Lukács Tamás szerint a nyilatkozat eredeti tervezete "túl általános, szinte semmitmondó volt". A magyar fél három javaslatot tett. Az egyik magyar javaslatot, hogy a tanácskozás utaljon Magyarország és Lengyelország európai uniós elnökségére és annak prioritásaira, elfogadták. A kisebbségekre és a romákra való utalást - ami a második és a harmadik magyar felvetés volt - azonban Anna Belousovová, a szlovák parlament illetékes bizottságának elnöke, az ülés házigazdája határozottan elutasította, mert szerinte ezek nem tartoztak az ülés témájához. "Ezek hiányában úgy gondolom, politikai felelősség kérdése, hogy egy ilyen nyilatkozatot nem lehet aláírni" - szögezte le Lukács. 

A kétnapos pozsonyi tanácskozás témája volt: az emberi jogok a válság idején. "Vajon a történelem nem arra tanít minket, hogy a válságok idején éppen a kisebbségek a legvédtelenebbek?" - tette fel a kérdést Belousovová álláspontja kapcsán Lukács. Úgy vélte: Belousovová következetlen is volt, mert az európai roma stratégia a magyar EU-elnökség kiemelt feladatai közé tartozik. "Az elnök asszony vadul tiltakozott, s azt a szót, hogy roma, semmilyen formában nem volt hajlandó még kiejteni sem" - jegyezte meg a magyar bizottsági elnök. Hozzátette: a lengyelek a kisebbségi jogok megemlítésével nem, de a roma stratégia bevételével a szövegbe egyetértettek. A negyedik visegrádi ország - Csehország - ezúttal nem képviseltette magát az ülésen.

"Ennek következtében azt gondolom, hogy nem volt más választásunk, mint hogy nem írjuk alá a dokumentumot, miután nem voltak hajlandó elfogadni módosításainkat, javaslatainkat" - szögezte le Lukács Tamás.