Magyarország továbbra sem kíván csatlakozni a Moammer Kadhafi líbiai vezető rezsimje elleni katonai akcióhoz. Martonyi János külügyminiszter kedden az egyiptomi-líbiai határon tájékozódik arról, hogy milyen további európai uniós lépésekre lehet szükség a humanitárius helyzet javítása érdekében.

"Líbiában, Tripoliban a nagykövetségünk továbbra is működik, lassacskán az egyetlen kommunikációs pont a Kadhafi-féle adminisztráció és az Európai Unió között" - tette hozzá. Arra a felvetésre, miszerint Magyarország korábban egyértelmű álláspontot képviselt abban a kérdésben, hogy nem támogatja a katonai beavatkozást, és nem vesz részt benne, Orbán Viktor úgy reagált: az uniós miniszterelnökök csúcstalálkozóján alakulhat ki olyan tényállás, amely arra késztetheti Magyarországot, hogy valamilyen szerepet vállaljon.

"Amíg ilyen helyzet nem áll elő, addig én az óvatos álláspont híve vagyok továbbra is" - közölte. Hangsúlyozta továbbá: elfogadhatatlan, hogy a civil lakosságot fenyegetésben tartsák, és az is, hogy háborús cselekményekben részt nem vevők élete essen áldozatul nem demokratikus rezsimek belső ellenállást letörni akaró katonai akcióinak. Minden lépésnek kizárólag a humanitárius segítségnyújtásra, feladatvállalásra és a várható menekültkérdés megoldására kell szorítkoznia - emelte ki a miniszterelnök.
   
Arra a kérdésre, hogyan értékeli, hogy a Líbiával kapcsolatos szombati párizsi válságértekezletre "a nagy sietségre való hivatkozással" nem hívták meg őt mint az EU soros elnökségét adó ország kormányfőjét, Orbán Viktor azt mondta: semmi keresnivalója nem lett volna ott Magyarországnak, hiszen az elnökségi teendők nem terjednek ki kül- és biztonságpolitikai feladatokra. "Akkor lettünk volna ott Párizsban, hogy ha egyébként hajlandóak lennénk részt venni katonai akcióban" - fűzte hozzá, megjegyezve, "nagyon meglepődtem volna, ha egyszer csak ott vagyunk". Orbán Viktor szólt a japán katasztrófáról is - amely szintén téma lesz a hét második felében esedékes Európai Tanács-ülésen -, és emlékeztetett: hétfőn Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezetésével üléseztek az energetikáért felelős tárcavezetők, és azt a döntést hozták, hogy az atomerőműveket stressztesztnek kell alávetni.