A most megjelent harmadik Demográfiai Riport (amelyet az Eurostat és az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Igazgatósága közösen bocsátott ki) feltárja, hogy az EU 27 országában az 1980-as és a korai 2000-es évek között mért alacsony termékenységi ráta (1,47 gyermek 1 nőre) emelkedésnek indult 2003-tól, s elérte 2008-ra az 1,6-os arányt. A termékenységi ráta mindenütt emelkedik kivéve Luxembourgot, Máltát és Portugáliát. A legnagyobb növekedést ebben a periódusban Bulgária érte el, ahol 1,23-ról 1,57-re változott a ráta. Szlovéniában 1,2-ről 1,53-ra, Csehországban 1,18-ról 1,49-re, Litvániában pedig 1,26-ról 1,55-re emelkedett az arány.

Uniós nyugdíjasok. Rosszul állunk a demográfiai partiban

Végel Dániel

A legtöbb gyermek Íroszágban jut egy nőre (2,07), majd Franciaország (2,00), Nagy-Britannia (1,96) és Svédország (1,94) következik, s mindannyian elérhetik a népességszám megtartásához szükséges 2,1-es szintet. A legalacsonyabb termékenységi szintet Litvániában (1,31), Magyaroszágon (1,32) és Portugálában (1,32) valamint Németországban (1,36) figyelték meg.

A 65 évesek körében a leghosszabb hátralévő élettartamra a franciák és a spanyolok számíthatnak. Az utóbbi ötven évben a születéskor várható élettartam legalább 10 évet emelkedett az uniós országokban, s 2008-ra a nőknél elérte 82,4 évet, a férfiaknák pedig a 76,4 évet. A legmagasabb születéskor várható élettartamot 2009-ben a francia nők érték el (85,1 év), majd a spanyolok (84,9), az olaszok (84,5) és a ciprusiak (83,6) következtek. A férfiaknál a svédek (79,4) voltak az elsők, majd az olaszok (79,1), a spanyolok (78,7) és a hollandok (78,7) követték őket. Azok a nők akik az Unióban elérték a 65-ik életévüket arra számíthatnak, hogy méh 20,7 évet élnek, a férfiak pedig további 17,2 életévvel kalkulálhatnak.

Az EU tagállamaiban 32,4 millió „idegen” élt 2010-ben, ami a népesség 6,5 százalékát teszi ki. A korábbi években a bevándorlás volt a népességnövekedés legfontosabb tényezője. Csak 2004 és 2008 között 3-4 millió emigráns telepedett le valamelyik uniós országban. Az uniós polgárok közül 12,3 millió él másik tagállamban, és további 20,1 millió az Unión kívül. A legtöbb külföldi Németországban (7,1 millió fő) élt, aztán Spanyolország (5,7 millió), Nagy-Britannia (4,4 millió), Olaszország (4,2 millió) és Franciaország (3,8 millió) következik. Ez az öt ország az összes külföldi 80 százalékát fogadja magába. Az EU tagállamai közül a külföldiek aránya Luxembourgban a legmagasabb, ahol eléri a 43 százalékot. Majd Litvánia (17 százalék), Észtország (16 százalék), Ciprus (16 százalék), Spanyolország (12 százalék) és Ausztria (11 százalék) következik.

A jelentés (a 154-ik oldaltól) Magyarországról megállapítja, hogy a termékenységi ráta itt az egyik legalacsonyabb az Unióban, ami összefügghet azzal, hogy a nők későbbre halasztották a szüléseket, és a 0-17 éves korú gyermekek 15 százaléka így is olyan családokban él, ahol a szülők munkanélküliek. Az sem szívderítő, hogy a várható élettartam mélyen az uniós átlag alatt van, s a nőknél 78,4 év, a férfiaknál pedig csak 70,3 év. Ugyanakkor hatalmas a különbség a képzett és képzetlen emberek életkilátásai között, így ezen a területen szükség volna javulást elérni. A demográfiai folyamatok eredményeként 2050-ig a népesség akár 10 százalékkal is kevesebb lehet, a 65 év felettiek életkilátásai pedig 2060-ig nem érik el az uniós átlagot, a nők további 18,2, a férfiak 14,0 életévre számíthatnak.