A pápa tíz óra harmincnyolc perckor mondta el latinul az ilyenkor szokásos formulát, amellyel boldoggá nyilvánította a katolikus egyházat 1978-tól 2005-ös haláláig vezető II. János Pált. XVI. Benedek közölte, hogy a boldog ünnepnapja október huszonkettedike lesz, 1978-as pápai beiktatásának napja. A boldoggá avatás a szentté avatási eljárás első része. II. Jánost Pált (1920-2005) a modernkori időben rekordgyorsasággal, halála után mindössze hat évvel és egy hónappal avatták boldoggá.

Ezt követően a tömeg üdvrivalgása közepette bemutatták a boldog hivatalos ábrázolását, amelyet a Szent Péter bazilika főbejárata felett helyeztek el, és II. János Pál egy 1995-ös fényképe alapján készült.

A boldoggá avatást Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke kérte, aki előzőleg ismertette II. János Pál életrajzát. Ebben kitért arra, hogy a Karol Wojtyla néven született lengyel pápa egykoron munkásként dolgozott, majd pappá vált, Krakkó érseke lett, s végül több mint negyedszázadon át volt a katolikus egyház főpásztora. II. János Pál ezzel a katolikus egyház egyik leghosszabb ideig uralkodó pápája volt.

A boldoggá avatást követően elhelyezték a néhai II. János Pál ereklyéit a szabadtéri oltáron. Az ereklyéket, köztük a néhai pápa vérét tartalmazó ampullát olasz és francia fiatalok, valamint Tobiana nővér, a lengyel pápa egykori házvezetőnője helyezte el, majd folytatódott a szentmise, amelyet XVI. Benedek pápa a bíborosokkal koncelebrált.

A boldoggá avatáson nyolcvanhét hivatalos küldöttség - köztük 22 állam- vagy kormányfő vezetésével - vett részt. A magyar hivatalos kormánydelegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti.

Megtelt a Vatikán

A Szent Péter tértől az Angyalvárig és innen a Tiberis folyó mindkét rakpartján végig állnak a II. János Pál boldoggá avatásán résztvevő zarándokok. Sokan a Róma terein felállított kivetítőkön nézik vagy az utcán állva kisrádión hallgatják a szertartást.

A zarándokok megtöltötték a Szent Péter teret, a Vatikánt és környékét és egész Rómát. A hatalmas tömeg miatt a boldoggá avatási szentmise helyszíneként kijelölt Szent Péter teret a tervezett fél hat helyett már vasárnap éjszaka kettőkor megnyitották, és reggelre az emberek már az Angyalvárig álltak, mivel sokan itt is éjszakáztak. Így a világ minden részéből érkezett zarándokok a Vatikán közeli Tiberis folyó mindkét partján sorakoztak fel, a hidakon, ahol lengyel zászlók lobognak.

Az Angyalvár barokk hídján hálózsákok, sátrak sora áll. Volt, aki megpróbált közelebb jutni: afrikai zarándokok népviseletbe öltözött csoportja zenélve, táncolva, énekelve tört át tömegen.

A magyar zarándokok egy része csak az Angyalvár magasságában tudott helyet találni, de az MTI értesülései szerint a fiatalabbak, akik itt töltötték az éjszakát, a térig jutottak. Sokan a szertartást nem is látják, csak a hangszórókon keresztül tudják követni.

Aki nem fért be, az a Róma terein felállított óriás kivetítőkön nézi a szentmisét, például a szombat éjjeli virrasztás mezején, a Circus Maximusban és a Santa Maria Maggiore bazilika előtt. Mások az utcákon kisrádión hallgatják a vatikáni rádió közvetítését.

Hiába Róma tapasztalata a tömegesemények megszervezésében, az, hogy a mostani boldoggá avatásra nem osztották szektorokra a Vatikán területét, azt eredményezte, hogy a tömeg öntörvényűen mozgott. Másfél millió üveg vizet akartak szétosztani, de több ponton ez már a szentmise kezdete előtt elfogyott. Többen lettek rosszul, a szertartásra ugyanis nemcsak fiatalok, számos idős és beteg ember is érkezett. A tömegtől ellepett biztonsági folyosók miatt a mentők nehezen tudtak célba érni. Az emberek azonban türelemmel segítettek egymásnak, és egyhangúlag azt mondják, örülnek, hogy el tudtak jönni Rómába.

A tömeg a legnagyobb tapssal XVI. Benedek pápát és a néhai II. János Pál volt személyi titkárát, Stanislaw Dziwisz krakkói érseket köszöntötte.