Az elfogórakéták részei az Európában kiépítendő amerikai rakétavédelmi rendszernek. A megállapodást Ellen Tauscher amerikai külügyi államtitkár jelentette be kedden, s a hírt Traian Basescu román államfő is megerősítette egy sajtónyilatkozatban.

A megállapodás szerint az elfogórakétákat az Olt megyei Deveseluban, egy egykori légi támaszponton helyezik el, a védelmi rendszer romániai elemei a tervek szerint 2015-ben válnak működőképessé. Basescu azt követően jelentette be a hírt, hogy előző este összeült a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó román legfelső védelmi tanács. Az államfő hangsúlyozta, hogy védelmi jellegű rakéták telepítéséről van szó, és ismét arról biztosította Oroszországot, hogy a rakéták nem ellene irányulnak.

Az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztése felbosszantotta az Egyesült Államok egykori hidegháborús ellenfelét, Oroszországot, amely nukleáris erejét veszélyeztető fenyegetést lát a rendszerben. Elhangzott olyan vád is, hogy Washington orosz érdekövezetben akarja megvetni lábát. A bukaresti bejelentés után Oroszország kedden jogi garanciákat követelt az Egyesült Államoktól arra vonatkozóan, hogy a Romániába telepítendő rendszerelemek nem az orosz hadászati nukleáris erők ellen irányulnak majd.

Bukarest és Washington tavaly márciusban állapodott meg arról, hogy Románia befogadja az amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemeit. A román és az amerikai hatóságok azóta több lehetséges helyszínt is megvizsgáltak - magyarázta Basescu. A sors iróniája, hogy Románia 1952-ben a Szovjetunió segítségével építette fel a 2002-ben bezárt deveselui légi támaszpontot, s ott fogadták a Romániába vezényelt első MiG vadászgépeket.

A támaszpontra huszonnégy SM-3 elfogórakétát telepítenek majd 2015-ig. A bázison a tervek szerint közel 200 amerikai katona állomásozik majd, de számuk akár ötszázra is emelkedhet. A 700 hektáros támaszpont újbóli működőképessé tételéhez 400 millió dolláros befektetésre lesz szükség. A román védelmi tanács jóváhagyta az Egyesült Államoknak azt a kérését is, hogy a Fekete-tenger partján lévő Mihail Kogalniceanu katonai bázist és a konstancai kikötőt tranzitállomásként használhassa az Irakba és Afganisztánba irányuló katonai szállítmányok esetében.