Az újságok első oldalaikon, a beszámolók mellett a sikeres amerikai katonai akció jelentőségét, illetve következményeit, mindenekelőtt a nemzetközi terrorizmus jövőjére, valamint a Nyugat és az iszlám világ közötti kapcsolatokra várható hatásait elemezték.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung minden szempontból üdvözlendő hírnek nevezte, hogy sikerült megölni azt az embert, aki a halál és az erőszak - az egész világot átszövő - hálójának kezdeményezője volt. Az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott merényletek után most sok amerikai érezheti úgy, hogy Oszama bin Laden megölésével a "küldetés" véget ért, és ismét az otthoni problémákra lehet összpontosítani. Az Egyesült Államoknak és a világnak azonban tudnia kell azt, hogy a bin Laden elleni merénylettel az al-Kaidát még nem sikerült halálra ítélni - fogalmazott a lap, utalva arra, hogy a nemzetközi terrorszervezet vezetője az iszlám szélsőségesség "spiritus rectora" volt, aki a fiatalokat a muzulmán országokban, de sokakat közülük a nyugati államokban is a gyűlölet ideológiájával fertőzött meg. A biztonsági szolgálatoknak ezért szerte a világban legalább olyan ébernek kell maradniuk, mint amilyenek eddig voltak - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A Die Welt vezércikkében az Egyesült Államok határozottságát és kitartását méltatta. Az újság úgy értékelte, hogy a történtek elősegíthetik a radikális iszlám gyengülését. Mindennek ellenére a lap úgy vélekedett, hogy Oszama bin Laden megölése első pillantásra az Egyesült Államok csupán kicsi és jelképes sikere lehet. Azt ugyanis nem tegnap óta tudja a világ, hogy elmúltak azok az idők, amikor bin Laden még az al-Kaida teljhatalmú vezetője volt. A terror bizonyos mértékben decentralizálódott, az iszlám világban és a nyugati országokban sok helyütt fiatal harcosok csatlakoztak saját kezdeményezésükből az al-Kaida egyre lazább hálózatához, amit a 2004-es madridi és az egy évvel későbbi londoni gyilkos merényletek is bizonyítanak. Egy ilyen szerteágazó terrorizmus a Nyugat számára még veszélyesebb lehet - írta a Die Welt. 

A lap ennek ellenére úgy vélekedett: az amerikai és a többi nyugati ország rendőrségei, hírszerzései és titkosszolgálatai minden feltűnést kerülő, de állhatatos együttműködésének következményeként a különböző terrorcsoportokat mégis csak sikerült meggyengíteni. Az al-Kaida ma már nem képes egy második szeptember 11. végrehajtására - tette hozzá a Die Welt, amely mindezt nem kizárólag, de rendkívül jelentős mértékben az Egyesült Államok érdemének nevezte. Az újság szerint felbecsülhetetlenül fontos volt Oszama bin Laden "kézre kerítése", a "legyőzhetetlenség mítoszának" eloszlatása, és ezt a célt az Egyesült Államok egyetlen pillanatra sem adta fel. Mindez - mint a lap hozzátette - más színben tüntetheti fel a Guantánamóval kapcsolatos amerikai politikát is, legalábbis ha igazak azok az információk, amelyek szerint Oszama bin Ladenről lényeges információk az ottani foglyoktól származtak.

A Süddeutsche Zeitung szerint kevés olyan bűnöző volt a világon, aki történelmet írt anélkül, hogy diktátorként egy országot irányított volna. Oszama bin Laden azonban kétségkívül történelmet írt, és kétségkívül a világ egyik legnagyobb gazembere volt. Az afganisztáni és az iraki háborúra nélküle nem került volna sor. Most azonban - mint a lap fogalmazott - úgy halt meg, ahogy élt. Oszama bin Laden - aki brutális fegyveres erőszakkal, minden skrupulus nélkül harcolt az általa elképzelt radikális iszlám világért - ideológiaként élt, és halálával egy ideológia halt meg - írta a Süddeutsche Zeitung, úgy ítélve meg: az észak-afrikai és az arab térségben zajló forradalmak jelzik, hogy az emberek Egyiptomban, Líbiában vagy épp Szíriában nem akarnak többé olyan véres kezű vezért, amilyen Oszama bin Laden volt, és ellenzik az erőteljes iszlamizálódást. Sokkal inkább olyan dolgokat akarnak, amelyeket bin Laden, a tálibok vagy épp a teheráni uralkodók könyörtelenül elutasítanak.

A Handelsblatt kommentárjában azt fejtegette, hogy a történtek nyomán Obama elnök elkerülheti egykori elődje, Jimmy Carter sorsát. Az újság a nemzetbiztonságot az amerikai elnökök Achilles-sarkának nevezte. Hatalmas kockázatokat vállalva Obama - mint írta - az az elnök akar lenni, aki nemcsak az iraki és az afganisztáni háborút fejezi be, de spórol a katonai kiadásokon is. De Obama most mindenekelőtt az az elnök, aki Oszama bin Ladent is "két vállra" fektette. És mindezzel az újság szerint elkerülheti, hogy egy második Jimmy Carter, azaz egy olyan elnök legyen, aki "jót akar, de semmi nem sikerül neki."