A gazdaságilag szédületes ütemben fejlődő délkelet-ázsiai városállamban több mint 2,2 millió választásra jogosult járult  az urnákhoz. A kormányzópárt gazdaságpolitikájának sikere vitathatatlan: a városállam ma a világ negyedik legjelentősebb pénzügyi központja, a nemzeti össztermék (GDP) az elmúlt fél évszázadban 41-szeresére nőtt, Japán után Ázsia második legtehetősebb államává sorolva Szingapúrt. A gazdaság tavaly 14,5 százalékkal bővült, ami rekordot jelent a kontinensen.

A társadalmi rétegek közti jóléti szakadék ugyanakkor egyre növekszik, a lakosság egyre elégedetlenebb a mind magasabb megélhetési költségek és a munkaerő- és ingatlanpiacon is komoly konkurenciát jelentő külföldiek miatt. Az 5,1 milliós szingapúri lakosság 36 százalékát alkotják ma már a külföldiek, ez az arány tíz évvel ezelőtt még csak 20 százalék volt. További gondot jelent a januárban két éves csúcson tetőző 5,5 százalékos infláció, melynek éves értéke az előrejelzések szerint a szingapúri átlagban magasnak számító 3-4 százalékot is elérheti.

Az ellenzék az elégedetlenség növekedését és a valódi többpártrendszer iránti növekvő igényt állította kampányának középpontjába. A hat párt elsősorban a közösségi média, így a YouTube, Twitter, Facebook adta lehetőségeket kihasználva propagálta  jelöltjeit. Az ellenzéki nyomásra és a vezetők személyét ért kritikákra válaszul Lee Hsien Loong miniszterelnök a kampány utolsó napjaiban változást ígért és bocsánatot kért az elmúlt évek politikai hibáiért és a vezetők arroganciájáért.