Grúziában építette a külkapcsolatokat Kövér László

A házelnök kifejtette, hogy Magyarország támogatja Grúzia euroatlanti integrációs törekvéseit, és az Európai Unió soros elnökeként is fontosnak tartja a Keleti Partnerséget. Az EU által indított projekt keretében Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, Moldovával, Ukrajnával és Fehéroroszországgal kezdődtek megbeszélések.

A Keleti Partnerség programját Magyarország úgy értelmezi, hogy az nem fenyeget senkit, és mindenkinek megadja a gyümölcsöző együttműködés lehetőségeit - mondta Kövér László, aki beszédének végén így zárta gondolatait: "Az európai integrációs folyamatban őszintén fel kell tennünk a kérdést: vajon milyen Európa képe lebeg előttünk? Olyan, amelynek polgárai számára pusztán az egyén sikeressége az elsődleges? Csupán a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a pénz szabad áramlását akarjuk, a mindentől való szabadságot, vagy az alkotó emberek, alkotó közösségek együttműködését? Ha az utóbbit, ehhez felajánlom Magyarország együttműködését és támogatását, Európában és Európa szomszédságában."

MTI

A Kövér László házelnök vezette kilencfős magyar parlamenti delegációnak a kaukázusi térségben tett látogatása Örményország után Grúzia fővárosában, Tbilisziben folytatódott, ahol előbb David Bakradze házelnök fogadta a magyar küldöttséget, majd Miheil Szaakasvili államelnökkel tárgyaltak. A magyar küldöttség pénteken találkozott Giorgi Baramidze grúz miniszterelnök-helyettessel is, majd a tbiliszi magyar nagykövetség falán Kövér László leleplezte a tíz évvel ezelőtt Grúziában hősi halált halt Török László ezredes (posztumusz dandártábornok) emléktábláját.

Szombaton, a látogatás utolsó napján többek között meglátogatják a Magyar Baptista Szeretetszolgálat által támogatott oktatási központot, ahol az Abháziával és Oroszországgal támadt konfliktus során elmenekült felnőtteket képezik át, angol nyelvet, számítógépes és üzleti ismereteket tanítva az érdeklődőknek. A rendszerváltás óta magyar közjogi méltóság még nem járt Örményországban, abban az országban, amely a világon elsőként - időszámításunk szerint 301-ben - államvallássá tette a kereszténységet. Fogadta őt Szerzs Szargszján örmény köztársasági elnök, aki két éve, 2009 novemberében hivatalos látogatáson már járt Magyarországon. Szargszján elmondta: annak ellenére, hogy a két ország népeit évszázados barátság köti össze, az államközi kapcsolatok intenzitása az elmúlt időszakban lanyhult, de még behozható a lemaradás. Ennek első lépése lehet a házelnök látogatása.

Szerzs Szargszján megerősítette, hogy jövő évben hivatalos látogatásra Jerevánba várja Schmitt Pál magyar államfőt. Kövér László különösen fontosnak mondotta, hogy látogatására épp a magyar EU-elnökség idején kerül sor, és tárgyalópartnerét biztosította arról, hogy a magyar EU-elnökség kiemelten kezeli a Keleti Partnerség ügyét. A magyar politikus kérte Örményország támogatását ahhoz, hogy Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává váljon.

Szerzs Szargszján aggodalmát fejezte ki az egyik magyar ellenzéki pártnak a magyar Országgyűlés elé terjesztett határozat-tervezetével kapcsolatban, amely a vitatott státusú Hegyi-Karabah tartomány területén állítólag örmények által elkövetett gyilkosságokat ítélné el. Az elnök kifejtette: a javaslat nélkülöz minden objektivitást, elferdíti a valós tényeket, ezért arra kérte magyar politikust, hogy az Országgyűlés ne vegye napirendre a javaslatot. A magyar parlamenti delegáció tagjai örményországi látogatásuk során helyi politikusokkal közösen megkoszorúzták azt a szabadtéri emlékművet, amely a második világháborúban Örményország területén elhunyt magyar hadifoglyoknak és a Magyarországon elhunyt örmény katonáknak állít emléket.